A brit állampolgársági törvény módosítása miatt robbant ki botrány az Egyesült Királyságban az elmúlt napokban. A javaslat szerint amennyiben a hatóságok nem rendelkeznek az adott személy elérhetőségével, a kormány előzetes jelzés nélkül megvonhatná az állampolgárságot tőle, amennyiben esetében fennáll a nemzetbiztonság veszélyeztetése, vagy ha úgy látják, hogy a lépés a közjót szolgálná. A Priti Patel belügyminiszter által előterjesztett módosítást a parlament alsóháza már elfogadta, a felsőház pedig január 5-én fogja megvitatni.

– áll az indoklás a brit belügyminisztérium közleményében.

A módosítás híre azonban óriási felháborodást váltott ki az Egyesült Királyságban élő kisebbségi csoportok, valamint az emberi jogi szervezetek részéről, többek közt azért, mert az érintett személyek nem vagy csak nehezen tudnának fellebbezni. Egy kutatás szerint közel hatmillió személy veszítheti el az állampolgárságát, ha az intézkedés életbe lép. Statisztikai adatok szerint a több mint 67 milliós ország 14 százalékát az etnikai kisebbségek teszik ki, akik közül a feketék – 3,3 százalék – és az indiaiak – 2,5 százalék – vannak a legnagyobb arányban. Őket követik a pakisztániak két százalékkal, a bangladesiek 0,8 százalékkal, valamint a kínaiak 0,7 százalékkal. Frances Webber, a brit Faji Kapcsolatok Intézetének alelnöke szerint a törvénymódosítás gyűlöletkeltéshez vezethet, aminek célpontjai elsősorban a muszlimok lehetnek.

– tette hozzá Webber.

Az törvénymódosítás előterjesztése ugyanakkor nem alaptalan, hiszen ezzel az is megakadályozható, hogy a nemzetbiztonsági okokból veszélyesnek titulált személyek átlépjék az ország határait. Az egyik legismertebb közelmúltbeli eset a most 22 éves Shamima Begumé, aki 2015-ben Szíriába utazott, hogy csatlakozzon az Iszlám Állam terrorszervezethez. Miután a fiatal lány kettős állampolgár – származása révén bangladesi állampolgárságú is –, a brit kormány 2019-ben úgy döntött, megfosztja brit állampolgárságától nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Begum az elmúlt években több alkalommal is hangoztatta, nem bánta meg, hogy az Iszlám Állam akkori fellegvárába utazott.

Az ENSZ adatai szerint 110 országból több mint negyvenezer külföldi harcos csatlakozhatott a közel-keleti terrorszervezethez, a BBC brit közmédia úgy becsülte korábban, hogy az Egyesült Királyságból mintegy 850-en utazhattak Szíriába és Irakba.

A 2005-ben elfogadott állampolgársági törvény szerint a kettős állampolgárságú emberektől a belügyminisztérium elveheti a brit állampolgárságot. Nem Begum az egyetlen személy, aki ilyen sorsra jutott: statisztikai adatok szerint 2006 és 2017 között 199 személyt fosztottak meg állampolgárságától, 2017-ben 104 embert, az elmúlt években pedig csupán huszonöt-harminc ilyen esetet regisztráltak. 1970 és 2005 között azonban mindössze tíz főt fosztottak meg állampolgárságától, a fordulópontot feltehetőleg a 2005-ös londoni terrortámadás jelentette: az akció során négy öngyilkos merénylő a londoni metró szerelvényein, valamint egy emeletes buszon robbantott. A merényletsorozat 56 áldozatot követelt, és mintegy hétszázan megsebesültek.

A világon egyébként nem az Egyesült Királyság az egyetlen olyan állam, amely értesítés nélkül fosztana meg embereket az állampolgárságuktól. 2012 novemberében Dzsavad Fajrúz vesztette el bahreini állampolgárságát, amíg az Egyesült Királyságban tartózkodott. A volt bahreini képviselőt felesége tájékoztatta a hírről, aki a tévéből értesült a történtekről.