Szeptember 30-án tartanak népszavazást Macedóniában az ország nevének megváltoztatásáról.

A 120 fős parlamentben 68 képviselő szavazott a referendum kiírása mellett. A népszavazásra bocsátandó kérdés úgy szól: "Támogatja-e Ön az EU- és NATO-tagságot, és elfogadja-e Macedón Köztársaság és Görögország közötti megállapodást a névváltoztatásról?"

Az ülésen nem vettek részt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) képviselői, akik alkotmányellenesnek tartják az egyezményt, mert az szerintük "semmibe veszi a macedónok nemzeti identitását".

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát, miután Szkopjénak 27 évig tartó egyezkedés után sikerült lezárnia az ország nevéről folytatott vitát Görögországgal. Macedónia azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, amikor minden hivatalos intézkedést megtettek a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították és a görög parlament is ratifikálta az egyezményt.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. A névváltoztatást követően a nyugat-balkáni országot Észak-Macedóniának fogják hívni.

A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere június 17-én írta alá. Gjorge Ivanov államfő azonban azonnal kijelentette: elfogadhatatlannak tartja az egyezményt, ezért nem fogja azt aláírásával jogerőre emelni.

Erre reagálva Zoran Zaev miniszterelnök azt mondta, hogy amennyiben a parlament elfogadja az ország nevének Észak-Macedóniára történő megváltoztatására vonatkozó, Görögországgal kötött egyezményt, majd azt az ősszel rendezendő népszavazás is megerősíti, és Gjorge Ivanov államfő – ígéretéhez híven – mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását. Zoran Zaev akkor azt is bejelentette, amennyiben a népszavazás megbukik, lemond tisztségéről.