Tömegesen menekülnek a rohingyák Mianmarból, ám senki sem szól semmit az ország északi részén fekvő Kacsin tartományról, ahol brutális háború folyik a keresztény kisebbség és a kormány milicistái között.

A kínai határ közelében fekvő tartományban körülbelül 1 600 000 ember él, többségük keresztény.

Mianmar 1948-ban nyerte el függetlenségét a britektől, akkor önrendelkezési jogot ígértek a tartománynak. Azonban a mianmari kormány katonai puccsát követően 1961-ben megalakult a Kacsin Függetlenségi Hadsereg (KIA), azóta pedig – ugyan megszakításokkal, de – zajlanak a véres összecsapások a felkelők és a mianmari hadsereg között.

Amikor Aun Szan Szu Kji 2016-ban hatalomra került, mindenki azt remélte, hogy sikerül véget vetnie a harcoknak, a rohingyákat érő tömeges jogsértéseket követően azonban Kacsinban is elszabadultak az indulatok.

A mianmari kormányfő tűzszünetre szólította fel az egymással harcoló csoportokat, de a KIA egészen addig nem hajlandó letenni a fegyvert, ameddig az indonéz hadsereg a kacsinok településeit bombázza. Legutóbb április elején újultak ki a harcok Kacsin szövetségi államban, miután a hadsereg légicsapásokat hajtott végre válaszul arra, hogy a Kacsin Függetlenségi Hadsereg nevű lázadócsoport azzal fenyegetőzött, hogy visszafoglalja korábban ellenőrzött területeit.

Április óta már több mint 6 800 embernek kellett elhagynia lakhelyét a harcok miatt. Az elmúlt évtizedben pedig már 130 000 ember kényszerült elhagyni az otthonát. Sokan a dzsungelben vagy a konfliktuszónában ragadtak. A harcok elől menekülő civilek közül többeknek, köztük várandós nőknek, időseknek és sebesülteknek sürgős orvosi segítségre lenne szükségük. A nem kormányzati szervezetek egyelőre hiába kérvényezték, hogy kihozhassák a dzsungelben rekedt embereket, a hatóságoktól nem kaptak engedélyt erre. A segélyszervezetek eközben arra panaszkodnak, hogy blokkolják a segélyszállítmányaikat, sem élelmet, sem egyéb életmentő ellátmányt nem tudnak a dzsungelben ragadt rászorulóknak eljuttatni. A segélyszállítmányok blokkolása a nemzetközi jog megszegését jelenti.

Minden öt olyan ember közül, akit a vallása miatt üldöznek a világon, négy keresztény, vagyis kimondhatjuk, hogy ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás. A keresztények a történelem során sosem szenvedtek el annyi atrocitást, mint manapság – írta tanulmányában az Aid to the Church in Need nevű katolikus segélyszervezet, amely tizenhárom országban tizenkét éven keresztül vizsgálta a keresztények sorsának alakulását.

A jelentés szerint Jézus Krisztus híveinek száma drasztikusan csökken a Közel-Keleten: a polgárháború sújtotta Szíriában öt év alatt másfél millióról 500 ezerre apadt, míg Irakban a nyugati országok 2003-as megszállása előtti másfél millió helyett ma 250-300 ezerre tehető a keresztények száma. Üldöztetésükben és kiirtásukban nagy szerepet vállalt az Iszlám Állam, amely 2014-ben mindkét országban nagy területeket szerzett meg magának.

A tanulmány emlékeztet arra, hogy a keresztények és más kisebbségek kiirtása kifejezett célja a helyi iszlamista csoportoknak például Egyiptomban és Nigériában is. Múlt heti közös felhívásukban a német katolikus püspöki konferencia és a német evangélikus egyház is arra figyelmeztetett, hogy a Közel-Kelet egyes részein néhány éven belül teljesen eltűnhetnek a keresztények. Az Aid to the Church in Need bírálta az ENSZ-t, a nyugati kormányokat és a sajtójukat, mert az emberi jogok iránti aggodalmuk az etnikai, szexuá­lis és nemi alapú diszkrimináció különböző eseteire fókuszál, a keresztényekre azonban nem terjed ki.

A Center for the Study of Global Christianity nevű amerikai kutatóközpont 2016-os összegzése szerint tavalyelőtt mintegy 90 ezer keresztényt öltek meg vallása miatt, a halálesetek többsége, 70 százaléka azonban afrikai törzsi harcok következménye. További 500-600 millió keresztény nem gyakorolhatja szabadon a vallását – olvasható a jelentésben.

A bécsi székhelyű Keresztények Elleni Európai Intolerancia és Diszkrimináció Figyelőközpontjának (OIDAC) legújabb jelentése szerint egyre növekvő ellenségeskedés tapasztalható Európában is a keresztények irányába. A szervezet statisztikái szerint a legutóbbi jelenés óta több mint 500 olyan esetet regisztráltak Európa-szerte, melyek során egy keresztény a hite miatt intoleranciával, diszkriminációval szembesült. A 2015-ös migránskrízis óta egyre nő az ilyen esetek száma.

Az OIDAC által közzétett dokumentum szerint világszerte több mint 200 millió keresztény ember van üldöztetésnek kitéve, a legutóbbi jelentés óta pedig több mint 3000 keresztényt gyilkoltak meg, ami azt jelenti, hogy az áldozatok száma megkétszereződött az előző időszakhoz viszonyítva.

Tavaly Ferenc pápa is megszólalt a keresztényüldözés kapcsán. A keresztényüldözések első évszázadaiban sem haltak annyian mártírhalált, mint ma – állítja az egyházfő. Ferenc pápa szerint egyre aggasztóbb méreteket ölt a keresztények üldözése, amely felett "senki sem hunyhat szemet."

Orbán Viktor szerint a magyarok válasza a megváltozott világra nem más, minthogy a liberális demokrácia bütykölése helyett inkább felépítettük a XXI. századi kereszténydemokráciát. Ez garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfiak és nők egyenjogúságát és megvéd az antiszemitizmus ellen is. Emellett megvédi a hagyományos családmodellt, a keresztény kultúrát, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására – fejtette ki Orbán Viktor.