Szemelvények a világsajtóból
888.hu
2016.03.04. 10:18
Minden, ami a nemzetközi sajtószemlékbõl kimaradt.
Az osztrák lap birtokába jutott egy bizalmas kormányzati jelentés, mely szerint különféle segélyszervezetek drótvágókat osztogatnak a migránsoknak és azok azokkal vágják a határkerítést a görög-macedón határnál.
„Az euró-depresszió az EU szándékos választása, mondta az angol nemzeti bank volt elnöke” címmel a brit lap idézi Lord Mervyn King szavait, aki rendkívül élesen támadta az európai gazdasági és monetáris uniót megjósolva, hogy az euróövezetet meg kell majd szüntetni, hogy leggyengébb tagjai felszabaduljanak a folytatólagos megszorításoktól és rekord szintű munkanélküliségtől. (Kár, hogy az elnök ugyanezt nem mondta még bankelnök korában.) Könyvének bemutatóján kijelentette, soha nem gondolta volna, hogy Európát a harmincas évekhez hasonló depresszió fogja sújtani.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter tegnap egy londoni konferencián a brit uniós tagságról rendezett népszavazásra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt felelte, „sírna”, ha az Egyesült Királyság elhagyná az Európai Uniót, írja az uniós ügyekre szakosodott portál.
„Az amerikai háborús héják hadat üzentek Trumpnak” címen a Politico azt írja, a republikánus színekben kampányoló Donald Trump teljes felfordulást okozott a párton belül, illetőleg az azt eddig tűzön-vízen támogatók körében. Elsősorban Trump politikai vonala. Az, hogy az iraki háborút és „hazugsággal töltött kudarcnak” nevezte, csodálja Putyint és semleges bírói szerepet vállalna a taccsvonalról Izrael és a palesztinok között. Amikor pedig Amerikai globális szerepéről van szó, akkor felteszi a kérdést: „Miért lennénk mindig mindennek az élén?” Trump külpolitikai állásfoglalásai különösen a neokonzervatívokat (a demokrácia és emberi jogok terjesztésének ürügye alatt az állandó háborúk mellett álló, mindenek előtt Izrael érdekeit érvényesíteni akaró külpolitikai figurák és egyéb befolyásos értelmiségiek) háborította fel, mégpedig annyira, hogy kijelentették, ha Trump marad a párt jelöltje, a demokratapárti Clintonra szavaznak. Eliot Cohen, George W. Bush idején a külügyminisztérium egyik vezető tisztségviselője kijelentette: „Hillary messze a kisebb rossz lenne”. Hozzátette: Trump megválasztása „korlátlan katasztrófa lenne az amerikai külpolitikának”. A neokonok végzetesen nagy bajban vannak. Decemberben még a szintén republikánus Ted Cruz egy kampánybeszédében úgy írta le a neokonokat, mint „olyan őrültek, akik a világon minden országot le akarnak rohanni, és azt szeretnék, ha gyermekeink meghalnának a Közel-Keleten”. A neokonok már csak Mitt Romneyban reménykednek, mint aki megtestesíti külpolitikai céljaikat.
„Osztrák külügyminiszter: 2015-ben a határnyitás a migránsoknak súlyos hiba volt” címen a balliberális német lap azt a mondatot is idézi Sebastian Kurz osztrák külügyminisztertől, mely szerint „abszurd”, hogy a migránsok a macedón határnál tüntetnek azért, hogy egy uniós országból (Görögország) egy nem uniós országba mehessenek. „Ki kell őszintén mondani, hogy itt nem a védelem kereséséről van szó részükről, hanem egy jobb gazdasági jövő kereséséről. Ami emberileg érthető, de ennek nem tudunk eleget tenni.”
„A kancellár feladata az állami terület védelme” címmel a német lap interjút készített Hans-Werner Sinn-nel, az Ifo hónap végén nyugállományba vonuló elnökével. Õ volt, írja a lap, aki Németországban az elmúlt évtizedek gazdasági vitáit a legjobban befolyásolta. Kijelentette, egyszerűen elfogadhatatlan, hogy százezreket engedjenek be Németországba, akikről azt sem tudni, kik. Õket először át kell vizsgálni azért, hogy kiderüljön, kaphatnak-e menedéket. Amikor Merkel azt mondja, a határokat nem tudja ellenőrizni, az érthetetlen. Hiszen ez a feladata. A menekültekre vonatkozó egyezmények sem köteleznék Németországot a migránsok tömegei befogadására. A „Willkommenskultur” nem folytatható. Nem fogadhatóak be a polgárháborús menekültek. Ehhez az 1,1 milliár lakosú Afrika túl nagy. A német menedékjog az állam által üldözöttek védelmét biztosítja, nem pedig egy polgárháborúban a felek előli védelmet. A genfi menekültügyi egyezmény a polgárháborús menekültekre is vonatkozik, de csak a mindenkori szomszédos országokat kötelezi befogadásukra. A német menedékjog egyszerű: olyan menekülteket, akik biztos, harmadik országból érkeznek Németországba, vissza kell utasítani. A német kormány ezt a jogszabályt hatályon kívül helyezte szükségállapotra hivatkozva.
Ban Ki-mun ENSZ-főtitkár holnap látogat meg algériai menekülttáborokat, ahol olyan lázadókkal találkozik, akik úgy érzik, Európa elárulta őket és hiszik, csak az erőszak segít hazájuk, a marokkói gyarmat Nyugat-Szahara visszaszerzésében, olvasható az uniós szakportál helyszíni tudósításában, amely „Nyugat-Szahara: az ifjú lázadók úgy érzik, elárulta őket az EU” címmel jelent meg. Az unió nem akar segíteni, hogy az ENSZ által már 1991 óta szorgalmazott népszavazás döntsön Nyugat-Szahara sorsáról, mert Brüsszelnek Marokkó fontosabb. Korábban üzleti szempontból, most pedig azért, mert Rabattól azt akarja, hogy az észak-afrikai ország segítsen neki hazatérni olyan embereket, akik nem kaptak menedéket Európában.
A jordániai fővárosban, Ammanban lévő „szíriai békülésért dolgozó amerikai” központ munkatársai két óránként cserélnek adatokat a szíriai Latakiában lévő orosz haditámaszponton dolgozó orosz kollégáikkal, közölte Igor Konyasenkov, az orosz védelmi minisztérium tábornagya, jelenti az orosz hírügynökség német nyelvű portálja. További részletekkel nem szolgált.
„A klímaváltozás több olaszt és görögöt fog megölni, mint szíriait” címen az uniós szakportál a brit The Lancet című orvosi szaklap tegnap megjelent cikkét ismerteti, amely szerint 2050-re az egész világon Görögországot fogja a harmadik legerősebben sújtani az éghajlati változás. Amitől a legjobban Kína és Vietnam szenved majd. Olaszország a 12-ik helyen van az érintett országok közül. Ezzel szemben Szíriában 320 ember hal majd meg az időjárási változás hatására, azaz 840 emberrel kevesebb, mint Görögországban.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
