Szemelvények a világsajtóból
2016.02.18. 10:18
DEUTSCHE WIRTSCHAFTS NACHRICHTEN
„Ukrajna: az EU által támogatott kormány szétesik a korrupció miatt” címmel a német gazdasági-politikai hírportál arról ír, hogy a kijevi kormány összeomlás előtt áll. Julia Timosenko, a Merkellel jó kapcsolatokat tartó, ismert oligarcha-politikus elhagyja a koalíciót. „Az országot káosz fenyegeti. Az európai és amerikai adófizetők milliárdjai folytak haveri zsebekbe” – olvasható. Az amerikai kormány 2014 decembere óta az ukrán kormányt összesen 3,5 milliárd dollár értékű hitellel és hitelgaranciákkal segítette. Az EU-tól Ukrajna egy makrósegély keretében 2,2 milliárd, további hitelprogramok révén több mint 1,3 milliárd eurót kap. Idén Ukrajna még további 958 millió dollárt kapott, közölte az Európai Bizottság.
* * *
Larry H. Summers, a Harvard Egyetem befolyásos közgazdásza feltüzelte a bankjegyek korlátozásáról az Egyesült Államokban folyó vitát azzal, hogy követelte a 100 dolláros bankjegy bevonását. Az Egyesült Államokban erről folyó vitában felvetődött, hogy az 500 eurós bankjegyet (amelyet Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke be akar vonatni) szakmai körökben a „bin Laden” bankónak nevezik.
Egy hónappal a Szászország-Anhaltban tartandó tartományi választások előtt a „jobboldali populista” AfD párt csaknem utolérte a szocialistákat (SPD). A most nyilvánosságra hozott Infratest dimap felmérés szerint az SPD 18, az AfD (Alternatíva Németországnak) 17 százalékot érne el, jelenti a német lap.
A tiroli lap portálja ismerteti a szlovén Vecer nevű lap cikkét a térség országainak ellentmondásos határkerítés építéséről. Az írásban szerepel az a kitétel is, mely szerint „Nagy-Britannia és Franciaország a Közel-Keleten több bombát dobott le, mint amennyi menekültet befogadott”.
Oroszország ma Iránnak leszállítja a korszerű SZ-300-as légvédelmi rakétarendszerét, írja az osztrák balliberális lap. Az átadás helye a Kaszpi-tengernél lévő Asztrahan városa. A 740 millió dollár értékű szerződést a két ország 2007-ben írta alá, de a szállítást 2015 áprilisában Putyin elnök az Irán elleni szankciók miatt leállította. Szakértők szerint a rakéták arra szolgálnak, hogy iráni atomlétesítményeket védjenek Izrael és az USA légitámadásaitól. Izrael bírálta az SZ-300-as üzletet, mert az „veszélyezteti a térség katonai egyensúlyát”. A cikkhez írt olvasói kommentárok főként azt kérdezik, vajon a zsidó állam több száz atombombája nem veszélyezteti-e inkább a térséget.
Az amerikai főváros lapja arról ír, hogy az elnöki posztért kampányoló republikánus Donald Trump azzal vádolta Ferenc pápát, hogy mexikói körútján a mexikói kormány kérésére sürgeti az Amerikába igyekvő migránsok iránti rokonszenvet. Trump és pártbeli riválisa, Ted Cruz is azzal kampányol, hogy több millió illegális migránst zsuppol vissza Mexikóba és falat épít a teljes mexikói határ mellett. Trump a pápát „erősen politizáló személyként” bírálta.
„Az antiszemitizmus nagy probléma a brit egyetemeken” címmel a brit lap arról számol be, hogy a Munkáspárt most vizsgálatot indít, amiért az Oxford Egyetem Munkáspárti Klubjában erősödik az antiszemitizmus, de a probléma az egész ország felsőfokú intézményeiben tapasztalható. Egyetemisták nem egyszer támogatják azt, hogy a Hamasz válogatás nélkül öljön meg izraelieket és zsidó hallgatók megfélemlítve érzik magukat. De az antiszemitizmus általában is terjedőben van az országban, olvasható.