„Donald Trump: belenézek a szíriai gyerekek szemébe és azt mondom nekik, ’menjetek haza’” címmel a brit napilap az amerikai elnökjelöltek New Hampshire-i előválasztásáról tudósít. „Nagyobb szívem van, mint bárkinek e teremben” mondta röviddel azután, hogy így beszélt: „Semmiféle problémát nem okoz nekem, hogy a szíriai gyerekek arcába nézzek és azt mondjam nekik, menjetek (haza)”. Kijelentése tapsot váltott ki a közönségből. /Talán mondanunk sem kell, hogy a hazai sajtó teljes skálája elhallgatta Trump ezen mondatát: az MTI és a balliberális része szándékosan, a többi – az önkéntes szolgák -  pedig nem az eredeti forrásokat, hanem az előbbit olvassa./

Matteo Renzi olasz miniszterelnöknek az EU elleni egyre keményebb fellépéseiről ír az uniós szakportál. A 41 éves Renzi vasárnap azt jelentette ki, hogy Jean-Claude Juncker uniós biztos  utódjának megválasztásához  egy amerikai típusú előválasztásra van szükség. Hozzátette még: „az EU nem működik, hanem számok és szabályok összességévé zsugorodott”. Panaszkodott arról is, hogy „nem lehet olyan technokratákkal továbbra is együtt dolgozni, akik nem tudják, miként viszonyuljanak az emberekhez”. A lap hozzáteszi, Renzi EU-ellenes kijelentéseit a mind inkább EU-szkeptikus olasz választók rokonszenvvel fogadják és népszerűsége a csökkenő tendencia után felfelé mozdul.

„Ausztria radikális fordulata a B tervhez” címmel a vezető svájci lap arról ír, hogy az osztrák menekültválság kezelésének iránya alig ismerhető fel, miután az az „üdvözlégy! kultúrától” a kerítésig és a maximálisan beengedhető menekültszámig terjedt. Mindennek a változásnak az oka az osztrák szocialista párt, az SPÖ. A szocialista Werner Faymann kancellár épp három hónapja, hogy „összeurópai” megoldást keresett, emberséget hangsúlyozott és a szomszédos Magyarország kerítéspolitikáját nem csupán Európa-ellenesnek, de embertelennek és nem hatékonynak bélyegezte. Tíz nappal később az osztrák kormány „műszaki sorompóról” döntött Spielfeldnél, a szlovén határnál, ami minden szögből nézve kerítésnek látszik. Csakhogy ezután jött az utca és a radikális FPÖ nyomása. A lap idézi Peter Pilz zöldpárti képviselőt, aki kijelentette: „A kormány nyaktörő sebességgel váltott az Angela Merkel-kurzusról az Orbán Viktor kurzusra”. Faymannak most már csak az a vigaszág maradt, hogy szemantikailag beszéljen „határmenedszelésről” kerítés helyett vagy „irányértékről” felső határ helyett.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden azt mondta, hogy  országa valamennyi határa mentén biztonsági kerítést akar emelni, hogy „megvédje magát a vadállatoktól”. Ezt a kijelentést az izraeli-jordán határnál tette, ahol már 30 km hosszan áll készen a kerítés, írja az alternatív spanyol hírportál.

A tunéziai védelmi miniszter bejelentette, hogy befejezték líbiai határuknál a „terrorellenes kerítés” építését. A kerítés csaknem 200 km hosszú és az a Földközi-tengernél lévő Rasz Dzsedír várostól a dél-nyugatra fekvő Diba városig terjed, ami nagyjából a két ország közötti határ hosszának fele.

A Nyugat szabotálni akarja a montenegrói referendumot az ország NATO-csatlakozásáról, mert fél annak kimenetelétől. Alekszej Meskov orosz külügyminiszter helyettes kijelentette, „Hatalmas erők mozdultak meg, hogy meggátolják Montenegróban a csatlakozásról szóló népszavazást, mivel a pro-atlantista erők egyáltalában nem bíznak abban, hogy az számukra kedvező eredménnyel zárul, amennyiben az emberek szabadon fejthetik ki véleményüket, hiszen a NATO-csatlakozással azok kezébe löknék az országot, amely szervezet korábban bombázta országukat”, idézi az alternatív spanyol hírportál az orosz politikust.

                                                               *             *             *

A spanyol dolgozók 35 százaléka, azaz 5,9 millió ember kevesebbet keres a 2016-ra rögzített havi minimálbérnél, 655,20 eurónál, közölte a spanyol UGT szakszervezet.

                                                               *             *             *

 „A kapitalista rendszer új válsága közeleg?” címmel a portál arról ír, hogy az európai tőzsdék jelentősen estek a héten egy globális gazdasági lassulástól való félelmükben. Egyes elemzők ezt a 2008 szeptemberi nagy válság kezdetével hasonlították össze. Főként a spanyol és az olasz tőzsdén tapasztaltak jelentős esést, míg az európai tőzsdéken az nagyjából 3 százalékos volt.

Tegnap jelentette be Berlinben Janisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter, hogy DIEM25 Europa néven mozgalmat indít a nem demokratikus Európa demokratizálásáról, tudósít a német lap az eseményről. Amiről csak az nem derült ki, hogy a mozgalomból párt lesz-e vagy mozgalom marad, írja a beszámoló.

„Angela Merkel küldetése befejezetlen” címmel az uniós ügyekre szakosodott lap arról ír, hogy október óta a kancellár már hatodik alkalommal találkozik hivatalosan a török vezetéssel és ezért a német médiában olyan megjegyzések láttak napvilágot, hogy Merkel kancellár Davutoglu miniszterelnököt és Erdogan elnököt gyakrabban látja saját minisztereinél. 

Az amerikai világlap /ideges hangú/ cikket írt arról, hogy a 63 éves bolgár Irina Bokova lehet az ENSZ főtitkárjelöltje. A főtitkári pozíciót térségek szerint rotációs alapon töltik be és most Kelet-Európán a sor, amikor Bank Ki-mún mandátuma az év végén lejár. Bokova az UNESCO élén Amerika- és Izrael-ellenesen viselkedett. 2011-ben amerikai ellenzés dacára az UNESCO felvette tagállamai közé a Palesztin Hatóságot, ami után Hillary Clinton külügyminisztériuma egy amerikai törvénynek engedelmeskedve megszüntette az USA évi 80 milliós hozzájárulását az UNESCO költségvetéséhez. A neokonzervatív lap azonban cikke végén megnyugtatja olvasóit: az USA hozzájárulása nélkül nem igen lehet valaki az ENSZ főtitkára.