Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Szemelvények a világsajtóból

Bertha László

2015.12.18. 10:00

Hírek, melyek a hazai sajtóból idõnként kifelejtõdnek...

„A csúcs, amely nem volt” (The summit that wasn’t)  címmel ír az uniós ügyek legtekintélyesebb forrásának tartott portál az állam- és kormányfők brüsszeli találkozójáról.

/Aki e találkozó sikeréről szeretne hallani, tájékozódjon a hazai médiából./

Hamis adatokkal támasztotta alá Martin Selmayr, Juncker uniós bizottsági elnök kabinetfőnöke a Törökországból Európa felé tartó migránshullám csökkenését csak azért, hogy növelje a támogatást Juncker azon vitatott tervéhez, hogy Törökországból szíriai menekülteket telepítsenek Európába, leplezi le az adatokat megvizsgáló Politico Juncker jobbkezének játékát az adatokkal. Selmayr a hamis beállításban bemutatott adatokat egy olyan emailben közölte, amelyet a tagországok vezetői kabinetfőnökeinek küldött. Ehhez még grafikont is csatolt. Adatai szerint a migránsok száma a késő októberi 52 249-ról az elmúlt héten regisztrált 9 093 migránsra esett. Csakhogy a Politico által megszerzett belső bizottsági dokumentumok azt mutatják,  hogy a migránsok száma december 7 és 13 között 27 069 volt. Ráadásul a heti szám megbízhatatlan az időjárási és egyéb variációk miatt. /Selmayr Juncker 2014-es megválasztása után sms-üzenetet küldött Szájer József európai parlamenti képviselőnek ezzel a szöveggel: „No mercy”, azaz nem lesz kegyelem a magyaroknak, akik - a britekkel együtt - ellenezték Juncker megválasztását az Európai Bizottság elnökévé./

Szokatlanul éles szavakkal tiltakozott a Német Gazdaság Keleti Bizottsága az ellen, hogy az EU meghosszabbítsa az Oroszország elleni szankciókat. A bizottság Oroszországot kifejezetten dicsérte szánalmas legendaként jellemezte azt, hogy az Ukrajnával való kereskedelem kompenzálhat a szankció nyomán bekövetkezett veszteségekért, írja a német gazdasági-politikai lap.

A kijelentései miatt Svédországban igen sok vitát kiváltott Tino Sanandaji, kurd származású svéd közgazdász a svéd hetilapnak adott interjújában kijelentette, teljesen hamisak azok az elképzelések, hogy a svéd GDP a jövőben nőne a bevándorlók munkájából származó adóbefizetése révén, mert ez még a jövő homályába vész. A jelenlegi és közeljövő tényei viszont csak kiadásokat mutatnak. Az iskolázatlan, képzetlen bevándorló tömeg miatt már évek óta folyamatosan csökken azon városi körzetek adóalapja, ahol a bevándorlók nagy számban élnek, mint Södertäljében, Botkyrkában és Malmöben. A felnőtt migránsok 33 százalékának még általános iskolai végzettsége sincs, és nem tudnak svédül. „A pénzügyminisztérium ezt nem tudja kiszámolni? A nemzeti banknak 350 alkalmazottja van. Miért nem állítottak be két személyt, hogy ezt kiszámolja?”, tette fel a kérdést Sanandaji.

Az amerikai világlap berlini keltezésű tudósításának első mondata: „A német rendőrség csütörtökön egy szíriai menekültet tartóztatott le, akit azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatot ápol az Iszlám Állammal, jelentette ki egy német ügyész, és ez aláhúzza azt a potenciális biztonsági kockázatot, amely Berlin nyitott ajtó menekültpolitikája jelent.” Az 1984-es születésűként és Leeth Abdalhmeed néven regisztrált migránst az Unna-Massen-i menekülttáborban tartóztatták le. Ez erősíti Merkel kancellár ellenfeleiben azt a félelmet, hogy a migránsok között terroristák lehetnek, áll a lapban.

Az ENSZ emberjogi főmegbízottja szerint Donbasszban az áldozatok száma 9098-re emelkedett és további húszezren sérültek meg, de az áldozatok tényleges száma ennél nagyobb lehet. Az ottani humanitárius helyzet pedig a katasztrofálishoz közelít, idézi a tisztségviselő szavait az orosz hírügynökség német nyelvű portálja.

Elindult a németországi Kiel kikötőjéből és az izraeli Haifa felé tart az a 67 méter hosszú diesel meghajtású hadi tengeralattjáró, amely atomfegyverekkel szerelhető fel. Az INS Rahav nevű hajó becslések szerint 2 milliárd dollárjába kerülne Izraelnek, de az izraeli lap kérdésére annak áráról kitérő választ adott az izraeli védelmi minisztérium és nem tudni, a németek annak árszámításakor alkalmazták-e a két ország közötti holokauszt kárpótlási egyezményt.

A cseh parlament alsóháza sürgeti a kormányt, hogy ne alkalmazza az uniós jogszabályt az izraeli telepekről származó exporttermékek megcímkézésére, jelenti az uniós portál. Marek Benda, a liberális-konzervatív ODS frakció tagja szerint a címkézés antiszemita és azt mondta, „Ha Izrael állama megbukik, végül Európa is bukni fog”. A portál megjegyzi, hogy Magyarország után most Csehország tagadja meg az uniós szabály végrehajtását, de Izrael két olyan szövetségese, mint Németország és Görögország annak betartásához ragaszkodik.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére