Kiemelték: a napokban hívta fel egy amerikai internetes oldalon a magyar felmenőkkel rendelkező Ernest Istook újságíró a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban aktivizálódott Magyarországgal szemben „a hálózati jelleggel működő duális háttérhatalom”. Ennek kapcsán az újságíró jelezte, hogy Soros György hálózata egy politikai nyomásgyakorló csoportot hívott életre 2018 tavaszán Transatlantic Democracy Working Group (TDWG) néven, amely egyfajta munkacsoportként működik, és az Egyesült Államok volt kormánytisztviselői, nemzetbiztonsági és más, illusztrisnak tekintett szakértők alkotják.

Az elemzésben megjegyezték: a TDWG egyik alapítója Alex T. Johnson, aki Amerikában a kongresszusi Helsinki Bizottság elnökének kabinetfőnöke, és aki korábban Soros György Nyílt Társadalom Alapítványainak európai irodájánál dolgozott. A munkacsoport számos más szereplője is jelentős anyagi forrásokat kap Soros György alapítványától – tették hozzá.

A munkacsoport alapító dokumentuma az államok szuverenitásával nem összeegyeztethető módon arra kéri az amerikai Kongresszust, hogy tartson meghallgatásokat a Közép-Európában szerintük „teret nyerő demokráciadeficit” miatt, és a törvényhozás fogadjon el szakpolitikai javaslatokat – a szükséges források biztosításával – „az amerikai érdekeket veszélyeztető” helyzet felszámolása érdekében. A Kongresszusnak szerintük átfogó stratégiát kell kidolgoznia arra, hogy az Egyesült Államok diplomáciai eszközeivel, fejlesztési donációkkal és a biztonsági együttműködések segítségével „támogassák a demokratikus berendezkedést” a NATO-tagállamokban – olvasható a Századvég elemzésében.

Mint írták, a munkacsoport tevékenysége aligha egyeztethető össze a transzatlanti gondolattal. Az Észak-atlanti Szerződés 2. cikke ugyanis előírja, hogy a szerződéses felek a békés és baráti nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez úgy járulnak hozzá, hogy „megerősítik szabad intézményeiket, biztosítják azoknak az elveknek a jobb megértését, amelyeken ezek az intézmények nyugszanak”, továbbá igyekeznek megteremteni a stabilitás és jólét előmozdítására alkalmas körülményeket. „A TDWG felhívása az amerikai kormányzat felé aligha az elvek jobb megértését kívánja biztosítani, és nem lenne alkalmas a NATO-n kívüli stabilitás megteremtéséhez is elengedhetetlenül fontos, a saját szövetségen belüli stabilitás előmozdítására.”

Emellett az Észak-atlanti Szerződés 8. cikke azt írja elő, hogy a szerződéses felek kötelezik magukat arra, hogy nem vállalnak semmiféle, a NATO-t alapító szerződéssel ellentétben álló nemzetközi kötelezettséget. Vagyis a NATO egyik tagállama sem vállalhat szerepet egy másik NATO-tagállamban más tagországok által presszionálni kívánt politikai akaratok és normák kikényszerítésében – tették hozzá.

Hangsúlyozták: a Soros-féle csoportosulás „Cseh Katalin (Momentum) európai parlamenti képviselőhöz hasonlóan egy katonai szervezetet kíván felhívni” – a szövetségen belül – politikai nyomásgyakorlásra, ami nyilvánvalóan sértené a célkeresztbe kerülő állam függetlenségét és külső szuverenitását.

A magát szakmainak feltüntető, ám valójában politikai cselekvőként viselkedő Transatlantic Democracy Working Group javaslata nem értelmezhető másként, csak úgy, hogy egy katonai szervezetet domináló nagyhatalmat szólítottak fel politikai beavatkozásra a NATO-struktúrák alkalmazásával – írták.

A Századvég szerint „különös pikantériája” az ügynek, hogy a javaslatot kidolgozó munkacsoportban olyan nemzetközi NGO-k részéről kaptak szerepet vezető személyek, mint például a széles körben jogvédő szervezetként ismert – és az ENSZ alapelveit és a nemzetközi jogot magára nézve elvileg kötelezőnek tekintő – Helsinki Bizottság, amely a saját hitvallása alapján amúgy ellenzi bármilyen fajta erőszak alkalmazását.

– fogalmazott a Századvég, hozzátéve: „minden olyan idegen befolyásolási kísérlet, amely ezen egység megbontására irányul, veszélyes és megállítandó”.