Stockholm-szindrómában szenved Németország
2021.10.15. 12:00
Az identitásvesztés olvasztótégelye
A német identitásvesztés tragikusságát csak fokozza, hogy 16 évnyi – névleg konzervatív – kormányzás közben kapcsolt magasabb fokozatba az ország iszlamizációja és kapitulációja az LMBTQ-lobbi nyomása előtt.
A CDU folyamatos balra tolódása és a progresszív korszellemnek való kényszeres megfelelése (az atomenergiával való szembefordulás, a Willkommenskultur meghirdetése, az azonos nemű párok házasságának megszavazása és a gyermekek örökbefogadásának lehetővé tétele számukra) ellenére történelmi vereséget szenvedett, mivel a szélsőségesen bevándorlás- és sokszínűségpárti baloldali erőkkel ilyen téren nem tudtak versenyre kelni.
Pedig 2019 januárjában, a „konzervatív kormány” alatt, már a harmadik nemet is bevezették, amelynek használatát a jogosítványtól a születési anyakönyvi kivonatig bármely hivatalos papíron kérelmezni lehet. Ezzel párhuzamosan az LMBTQ-lobbi a német nyelv kolonizációját is megkezdte, aminek keretében egy „befogadóbb” nyelv megalkotására törekszik.
A német zöldek élen járnak az ilyen őrültségekben, még „genderrendőrséget” is bevezetnének annak vizsgálatára, hogy egy adott törvény elősegíti-e a nemek közötti egyenlőséget. Amennyiben nem, akkor a Szövetségi Esélyegyenlőségi Alapítvánnyal (Bundesstiftung Gleichstellung) karöltve közbeavatkoznának. Ebből adóadóan teljes mellszélességgel támogatják az ún. „gendercsillag” használatát (pl. Bürger*innen [állampolgárok és állampolgárnők]) is, amelynek alkalmazása mind írásban, mind szóban nemcsak nehézkes, hanem nevetséges is.
Már a karácsony is kirekesztő
Hiába vezette a „kereszténydemokrata unió” közel két évtizeden keresztül az országot, annak átalakuló demográfiai összetétele egyre inkább rányomja a bélyegét a mindennapi életre is. Erre jó példa, hogy a szeretet keresztény ünnepén a „boldog karácsony” (Frohe Weihnachten) kifejezést egyre inkább sértőnek tartják az „újnémetek” számára, és az inkluzivitás szellemében helyette a „boldog ünnepnapok” (Frohe Festtage) köszöntés használatát irányozza elő a progresszív korszellem. „Az új üdvözlési formára azért van szükség, mivel többé nem homogén, hanem sokszínű társadalomban élünk, így fontos, hogy olyan üdvözlést használjunk, amivel nem sértünk meg más vallású és kultúrájú embereket” – érvelt Melek Henze konfliktusmenedzser a Tagesspiegel hasábjain 2019-ben.
Egy másik írásban, a Tageszeitung honlapján Melina Borčak újságíró pedig arról panaszkodott, hogy „a keresztények annyira hozzászoktak társadalomban betöltött hatalmi pozíciójukhoz, hogy kötelezően elvárják az újnémetektől, hogy megünnepeljék egy olyan vallás ünnepét, amely ellentmond a meggyőződéseiknek”. Ezért arra szólítja fel követőit, hogy „boldog karácsony” kívánása helyett kérdőjelezzék meg az uralkodó normát.
A progresszív indoktrináció már az óvodában eléri a gyermekeket. Babett Schlünzke, a rajna-vidéki Bad Fake egyik óvodájának intézményvezetője szerint maga a „karácsony” kifejezés is összezavarja a gyerekeket, sérti a más vallásúakat és az ateistákat, ezért „fenyőünnepre” (Oh-Tannenbaum-Fest) keresztelték át az ünnepet.
Érdekesség, hogy utoljára a keresztényellenes hitleri Németország próbálta átnevezni a karácsonyt, és a náci propaganda szájíze szerint újraformálni az ünnep jellegét.
Gúzsba kötve táncolás
Szeptember végén Frank-Walter Steinmeier német államfő büszkén jelentette ki, hogy „Németország bevándorlóhátterű ország lett”, amiben semmi meglepő nincs annak szellemében, hogy Angela Merkel már 2018-ban úgy fogalmazott, hogy „az iszlám Németország része” lett.
A kancellár ezen bejelentése során viszont azt is elismerte, hogy bizonyos területeken a muszlimok párhuzamos társadalmakat, másként „no-go zónákat” alakítottak ki, amelyeknek a létezését egyébként a balliberális oldal éveken át tagadta, és szélsőjobboldali összeesküvés-elméletnek titulálta. A muszlim közösségek magas szaporodási rátája nemcsak Németország demográfiai arculatát alakítja át, hanem a többségi társadalomtól önkéntesen elzárt városrészek elgettósodására is hatással van.
Ezeken a területeken az állam erőszak-monopóliuma sokszor nem érvényesül, aminek következtében a vallási radikalizmus is ellenőrizetlenül burjánzik.
Ezeknek a bevándorlással együtt járó, importált problémáknak az elhallgatásában maga a német sajtó is részt vett 2016-ban, amikor is majdnem egy héten át próbálták eltussolni, hogy észak-afrikai és közel-keleti származású migránsok csoportosan zaklattak és bántalmaztak több mint 500 nőt Kölnben 2015 szilveszter éjjelén. Köln olyannyira a sokszínűség fellegvára, hogy 2018-ban a városban épült meg Németország legnagyobb mecsetje, a Kölni Központi Mecset. 2021. október 12-én pedig az is biztossá vált, hogy a város 35 (!) mecsetje 5 percig játszhatja a müezzin (imára hívás) hangját minden pénteken dél és délután 3 között. Henriette Reker kölni polgármester szerint a mecset hangjai jól elvegyülnek majd a kölni katedrálisok és a vasútállomás hangjaival, és együttesen jelképezik azt a sokszínűséget, amit Köln képvisel.
A németek olyannyira rettegnek attól, hogy valaki újra rájuk süti a kirekesztés bélyegét, hogy inkább önként számolják fel saját kultúrájukat, és hajtják igába fejüket a politikai korrektség oltárán.