Rengeteg pénzt ölt az elnökválasztás befolyásolására

A koronavírus-járvány mellett a legégetőbb téma idén az elnökválasztás volt az Egyesült Államokban. A november 3-án rendezett voksoláson gyanús körülmények között ugyan, de a demokrata párti Joe Biden legyőzte Donald Trumpot.

Soros György, mint a Demokrata párt egyik legbőkezűbb támogatója bevetette hálózatát és pénzét, hogy a saját szája íze szerint alakuljon a szavazás végkifejlete. Éppen ezért Soros megalapította a Democracy PAC nevezetű politikai akcióbizottságát, amelyet jól kitömött pénzzel.

Az Egyesült Államok Szövetségi Választási Bizottságának (Federal Election Commission) adatbázisa szerint a Democracy PAC 77,7 millió dolláros bevételre tett szert. A kiadások között szerepelnek jelölt-támogatások, banki költségek, illetve jogi tanácsadás is. Összehasonlításképpen a 2016-os Hillary Clinton bukásával végződő ciklusban Soros több mint 25 millió dollárt fektetett be demokrata kötődésű jelöltek támogatására.

A V4NA térképen mutatta be a Soros által finanszírozott szervezeteket.

A demencia jeleit mutató Biden alelnöke, Kamala Harris is élvezi Soros támogatását. Azon túl, hogy ideológiailag hatalmas az egyetértés Harris és a Soros klán között, a politikusnak még egy kis anyagi támogatást is sikerült 2016-ban szereznie a milliárdostól.

Négy évvel ezelőtt ugyanis a Soros Fund Management 5 400 dollárral támogatta Kamala Harris kampányát.

Harris a tőzsdespekuláns fiával, Alexander Sorossal is baráti viszonyt ápol.

Soros György azonban nem érte be annyival, hogy elnököt csinál Joe Bidenből, a hatalomátvételi csapatokba is beültette az embereit.

A Külügyminisztériumot felügyelő csapatba (State Department transition team)bekerült Sarah Cross. Az OSF honlapja szerint Cross érdekképviseleti igazgatóként (Advocacy Director ) dolgozik a Soros-alapítványNemzetközi Migrációs Kezdeményezés (International Migration Initiative)programjában.

Michael Pan, az Egyesült Államok ENSZ missziójának csapatához (United States Mission to the United Nations team) csatlakozott. Pan különleges tanácsadóként dolgozik a Soros-alaptvány végrehajtói irodájában, ráadásul 2009 és 2014 között az Obama-adminisztrációban is volt feladata.

A pénzügyi szolgáltatások fogyasztóinak védelmét szolgáló ügynökség (Consumer Financial Protection Bureau) csapatába bekerült Diane Thompson, aki a Soros-alapítvány ösztöndíjasa (Leadership in Government Fellow). Korábban igazgatóhelyettesként dolgozott a szervezetnél.

Ahhoz Képest, hogy mennyire fontos Soros számára egy-egy választás befolyásolása, magát sosem merte megmérettetni demokratikus választáson.

Örök időkre eladósította volna Európát

A koronavírus nem csak az emberi életre jelent veszélyt, hanem a gazdaságot is tönkretette. Természetesen, akárcsak a 2015-ös migrációs hullám esetében, Sorosnak a gazdasági válság kezelése is volt terve, mégpedig örökjáradék-kötvények formájában.

Áprilisban Soros a szócsöveként használt Project Syndicate nevű portálon jelentetett meg egy írást, amelyben vázolta tervét. Azt javasolta, hogyaz Európai Unió örökjáradék-kötvényeket bocsátson ki, amelynek a tőkéjét soha nem kell visszafizetni. A pénzembernek igaza volt, ugyanis a tőkét tényleg nem kellett volna visszafizetni csak a kamatot, igaz, azt az idők végezetéig, innen az örökjáradék elnevezés.

Ősszel Soros szintén az örökjáradék-kötvények mellett tett hitet. Ekkor viszont már arról értekezett, hogy ezeket olyan tagállamok bocsátanák ki, amelyek fennmaradásában a hosszútávú befektetők, például az életbiztosító társaságok is hisznek. Írásában Magyarországot és Lengyelországot is szidalmazta.

Soros terve azonban nem jött be, Orbán Viktor magyar miniszterelnök Mateus Morawiecki lengyel kormányfővel közösen megakadályozta, hogy az amerikai spekuláns jöjjön ki jól a dologból. Ezt Sorosnak annyira fájt, hogy egy újabb írásában Angela Merkel német kancellárt tette felelőssé.

Globális egyetemhálózatot indított

Soros György idei első megnyilvánulása a davosi Világgazdasági Fórumról érkezett, ahol bejelentette, hogy globális egyetemi hálózatot hoz létre. Az új projekt a Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózat nevet kapta. A kezdeményezésre 1 milliárd dollárt fordít.

A hálózat alapját Soros saját janicsárképzője a CEU és amerikai partneregyeteme, a Bard College képezi, emellett partnerségre lépnek az Arizonai Állami Egyetemmel, amely a világ egyik vezető szereplője a távoktatásban. Ezen kívül a bangladesi BRAC Egyetem és a kirgizisztáni Közép-Ázsia Amerikai Egyetem is szerepet kap a hálózatban.

A Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) által akkor kiadott közleményben még azzal is eldicsekedtek Sorosék, hogy elmúlt 30 évben 32 milliárd dollárral támogatta már az oktatást és a társadalmi igazságosságot erősítő célokat.

A OSF közleményben jelentette be azt is, hogy tíz éven keresztül, összesen 100 millió dollárt adományoznak a Bard College-nak, vagyis évente 10 millió dollárt utalnak az intézmény számlájára.

A Bard College 2016 és 2018 között nyolcszor nyert támogatást az OSF-től, összesen több mint 2 millió dollár értékben.

A CEU 25 alkalommal kapott juttatást, összesen majdnem 15 millió dollárt értékben.

Az Arizonai Állami Egyetem Alapítvány (Arizona State University Foundation) kétszer kapott pénzt, több mint 2 millió dollár értékben.

A Közép-Ázsia Amerikai Egyetem (American University of Central Asia) pedig majdnem 2,6 millió dollárt kapott az OSF-től.

Furkósbotot csinált a jogállamiságból

Első alkalommal hozta nyilvánosságra szeptemberben az Európai Bizottság jogállamisági jelentését, amelyet ezentúl minden évben minden országra nézve elkészít. A jelentéseket túlnyomó többségben Soros által finanszírozott szervezetek állították össze.

A Magyarországról készült dokumentumra Varga Judit, igazságügyi miniszter reagált.

„Elfogadhatatlan, hogy a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei”, fogalmazott a magyar miniszter.

Kiemelte, hogy a jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik, amelyek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

Ezek a Soros-szervezetek jelentettek:

• Amnesty International Magyarország és Amnesty International: 2016 és 2018 között az AI Limited (nem számolva az egyes országokban működő irodáit) több mint 6,6 millió dollárt nyert a Soros-alapítvány pályázatain.
• Társaság a Szabadságjogokért: 2016-ban 476 ezer dollárt kapott, míg 2018-ban 50 ezer dollárral tömte ki őket Soros alapítványa.
• Magyar Helsinki Bizottság: 2016-ban 610, 2018-ban 50 ezer dollárt kapott.
• K-Monitor: 2017-ben közel 30 ezer dollárt kaptak, 2018-ban pedig 55 ezer dollárral lettek gazdagabbak.
• Mérték Média Monitor: 2017-ben 27 ezer dollárt kaptak.
• Transparency International Magyarország: 2017-ben majdnem 46 ezer Soros-dollárt kaptak, míg 2018-ban 125 ezer érkezett a nagylelkű filantróptól.
• Civil Liberties Union for Europe: 2017-ben több mint 2,5 millió dollárt szereztek a Nyílt Társadalom Alapítványoktól.
• International Commission of Jurists: 2017 és 2018-ban összesen 1,9 millió dollárt kapott. Továbbá a szervezet jelenlegi főtitkára, a teheráni származású Saman Zia-Zarifi 2000-től a szintén Soros által finanszírozott Human Rights Watch Ázsia-divíziójának igazgatóhelyettese volt, majd 2008 és 2012 között az Amnesty International Ázsia–Csendes-óceán térségi igazgatójaként dolgozott, vagyis két Soros-zászlóshajónál is megfordult vezető beosztásban.
• International Federation for Human Rights: 2016-ban 850, 2018-ban 800 ezer Soros-dollárt kapott.
• Open Society Justice Initiative/Open Society European Policy Institute: Ez a szervezet lényegében Soros európai előretolt helyőrsége. A lobbyfacts.eu adatai szerint Soros György és a szervezet lobbistái 2014 és 2020 között legkevesebb 56 alkalommal tárgyaltak az Európai Bizottság tisztségviselőivel.
• Riporterek Határok Nélkül: 2017-ben kicsivel több mint 200 ezer dollárral lettek gazdagabbak Soros jóvoltából.

A közösségi médiát is uralni akarja

Soros György mániája – kissé ironikusan – az év elején az volt, hogy Donald Trump amerikai elnököt a Facebook juttatta hatalomra. A New York Times-ban közölt cikkében arról értekezett, hogy a Facebook gyenge szabályozási rendszere a politikai hirdetések terén Donald Trump győzelmét eredményezték 2016-ban. Véleménye szerint Mark Zuckerberg és Sheryl Sandberg működésért felelős vezetőigazgatónak is be kellene nyújtania lemondását, sőt kényszeríteni kellene őket erre.

Soros egy finom megkerülős csellel végül is rátenyerelt a Facebookra, ugyanis létrehozták a közösségi platform felügyelőbizottságát (Onsight Board), amelyben több tag is a spekuláns embere.

• Catalina Botero Marino, a kolumbiai Los Andes jogi egyetem dékánja, a Center for Reproductive Rights NGO bizottsági tagja. Az abortuszliberalizációt népszerűsítő szervezet anyagi támogatásban részesült a Nyílt Társadalom Alapítványtól.
• Helle Thorning-Schmidt szociáldemokrata politikus, aki 2011 és 2015 között Dánia miniszterelnöke volt. A dán politikusnő 2015-ben jelentette be, hogy politikai pályafutását befejezi, jelenleg a Save The Children nemzetközi szervezet vezérigazgatója. A szervezet korábban a Nyílt Társadalom Alapítványokkal partneri viszonyban állt, azóta is ebben a minőségében van feltüntetve a Soros György által alapított és támogatott International Crisis Group nevű szervezet testületi tagjai között.
• Sajó András, a CEU alapító dékánja volt.

Soros azonban a Facebook-kal nem érte be, a Twitter körül is megjelent. A Twitter nem verte nagy dobra, de a vállalat úgynevezett premier partnere a Vote Early Day (VED) nevű szervezetnek. A VED egy olyanválasztási érdekképviselettel foglalkozó csoport, amely tájékoztatja a szavazókat a választási nap előtti voksolási lehetőségükről, többek között levélben.A VED a New Venture Fund (NVF) nevű szervezet érdekeltségei közé tartozik.

A NVF pedig Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának (OSF) pénzügyi támogatását élvezi. Az OSF hivatalos honlapja szerint csak 2018-ban több mint 4,5 millió dollár kaptak Soroséktól.