Gruevszki letartóztatásáról és elítéléséről az Alapjogokért Központ szakértői adtak egy mélyebb összefüggésekkel teletűzdelt képet.

A macedóniai Különleges Főügyészi Hivatal vádemelése nyomán a napokban első fokon két év börtönre ítélték korrupciós ügyek miatt Nikola Gruevszkit. A volt jobboldali miniszterelnök az országában aktívan fellépett a Soros-szervezetek befolyása, valamint a bevándorlás ellen, így azok külföldi segítséggel próbálták ellehetetleníteni Gruevszkit – egyelőre úgy tűnik, sikerrel.

Az Alapjogokért Központ elemzése nem felejti el megemlíteni, hogy a macedóniai politikai viszonyok – a Balkán többi országához hasonlóan – igen szövevényesek.

A Gruevszki által vezetett jobboldali pártszövetség, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) kifejezetten ellenezte a migrációt, és egy kerítés felhúzásával komoly eredményeket ért el annak megfékezésében. A migráció mellett a jobboldaliak nem rajongtak a nyílt társadalom közösség-, állam- és nemzetellenes nézeteiért sem, így a Soros-szervezetekkel több ízben is meggyűlt a bajuk. A Soros György által támogatott szervezetek Zoran Zaev jelenlegi miniszterelnök mellett állnak ki.

A hagyományos bal-jobb ellentéten felül számos konfliktus szabdalja sokfelé a társadalmat. Az ország ugyan macedón többségű, de nagy létszámú az albán kisebbség: a lakosság mintegy 20-30 százalékát teszik ki. Míg az albánok többnyire muszlim vallásúak, a macedónok ortodox keresztények, így az etnikai, nyelvi és vallási törésvonalak egymásra rakódnak. Az országnak Szerbián kívül hagyományosan rossz a viszonya szomszédaival. Különösen igaz ez Görögországgal kapcsolatban, amely már Macedónia nevét is kifogásolja. Ez a konfliktus azért is igen fájdalmas a macedónok számára, mivel a görögök EU-, eurózóna- és NATO-tagok, Macedónia távlati célja pedig az ezekhez való csatlakozás, ám Görögország ezt a vitás kérdések miatt próbálja megakadályozni.

Macedónia fekvése miatt kiemelt jelentőségű, hiszen évszázados csempészútvonalak (ember-, kábítószer-, illetve fegyvercsempészet) kellős közepén található, ráadásul a balkáni migrációs útvonal „sztrádája” is az országon keresztül vezet.

A változó és változatos konfliktusok és a különböző társadalmi csoportok szerteágazó és széttartó érdekei, érdekviszonyai miatt az ország könnyen destabilizálható, amelyet a Soros-szervezetek igyekeztek is kihasználni.

Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke. Ebben az időszakban igyekezett fellépni a bevándorlás ellen, valamint 2012-től mind aktívabban szállt szembe a Sorostól függő "civilekkel".

Bár az országban a szervezet már a ’90-es évek óta jelen van, a Soros által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) macedóniai tevékenysége 2012-ben kezdett igazán látványossá válni, amikor a Hillary Clinton vezette Külügyminisztérium nemzetközi fejlesztési ügynöksége, a USAID az OSF szkopjei irodáját bízta meg 2,5 millió dollár – az összeg nem sokkal később 4,8 millióra emelkedett – kezelésével: a teljes összeget macedóniai „demokráciaépítésre” kellett költeni. A program koordinálásában négy helyi, eredetileg az OSF-hez köthető „civil szervezet” vett részt. Az OSF egyre fokozódó tevékenysége ellen jött létre 2017-ben Szkopjéban a Stop Operation Soros (SOS) nevű kezdeményezés, mely azt állította, hogy

Politikai szempontból az OSF projektje végül „sikeresnek” bizonyult, hiszen bár Gruevszki és a VMRO-DPMNE a 2006 óta tartott valamennyi parlamenti választást megnyerte, ám a többek között a nyílt társadalom hálózatához tartozó szervezetek keltette „tüntetéshullám” és nemzetközi nyomás hatására a párt végül mégis kikerült a hatalomból.

A 2014-es választásokon Gruevszki sorozatban negyedszer hódította el a riválisa elől a miniszterelnöki széket.

A szociáldemokratákat vezető Zaev nem fogadta el a választás végeredményét és megzsarolta a jobboldali Gruevszkit, hogy ha nem tartanak előrehozott választást, akkor kellemetlen hangfelvételek kerülhetnek nyilvánosságra.

A fenyegetésre válaszul a rendőrség őrizetbe vette a kémelhárítás egyik főnökét, Zoran Verusevszkit, akit államtitkok kiszivárogtatásával és kémkedéssel vádoltak meg. Verusevszki 1998-ban került a macedón kémelhárítás élére, az akkori szociáldemokrata kormány nevezte ki a posztra, így lojalitása a balos Zoran Zaevhez fűzte. Az üggyel kapcsolatban Zaev ellen is indult eljárás, aki bosszúból elkezdett hangfelvételeket kiszivárogtatni, amelyekkel azt akarta bebizonyítani, hogy a macedón kormány 20 ezer ember titkos megfigyelését rendelte el. A két ügy hatására tüntetések és ellentüntetések sorozata robbant ki, amely destabilizálta az országot és mindinkább bizonytalan politikai helyzethez vezetett. 

Az Egyesült Államok és az Európai Unió igyekezett közvetíteni a kormánypártok és az ellenzék között, sokáig sikertelenül. A nemzetközi nyomás hatására végül a szemben álló politikai pártok (a két nagy macedón, illetve a macedóniai albán pártok) végül aláírták az
ún. przinói megállapodást. Ennek nyomán az ellenzéki pártok is kaptak miniszteri helyeket a kormányban, ám a legfontosabbnak végül a Különleges Főügyészi Hivatal felállítása bizonyult. Ennek a hivatalnak lett a feladata, hogy kivizsgálja a két fél állításait: a kémkedést, valamint a lehallgatásokat.

A 2016. decemberi választásokat ismét Gruevszki nyerte, ám ezúttal csak kisebbségi kormányt tudott alakítani, az albán pártok kihátráltak mögüle és végül Zoran Zaevvel kötöttek egyezséget. Néhány hónapnyi kormányválság után végül 2017 tavaszán Zaev lett a miniszterelnök.

A Különleges Főügyészi Hivatal (SJO) öt ügyben emelt vádat Gruevszki ellen.

Az SJO munkájának eredményeképpen érdekes módon – bár minden párt politikusai ellen folytattak nyomozást a lehallgatási ügy kapcsán – szinte csak és kizárólag a VMRO-DPMNE politikusait ítélték el eddig és a baloldali politikusok (köztük a jelenlegi miniszterelnök Zaev)
ügyeiben vagy eljárásmegszüntető végzések, vagy felmentő ítéletek születtek. A nemzetközi nyomás és az SJO munkájának eredményeképpen a VMRO-DPMNE fokozatosan meggyengült az elmúlt hónapokban. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az SJO-ról szóló törvény tervezetének első változatát külföldiek írták, nevezetesen egy amerikai, egy belga és egy ír ügyész. A külföldi szakértőket az EU macedóniai közvetítője, Peter Vanhoutte, korábbi zöldpárti belga parlamenti képviselő és a Demokratikus és Részvételi Kormányzásért Központ nevű brüsszeli NGO vezetője kérte fel a munkára. Vanhoutte egyáltalán nem rejtette véka alá, hogy nem pártatlan a macedóniai politikai viszonyokat illetően és a szociáldemokraták kormányzásáért szorít.

Vanhoutte nyilvánosságot kerülő NGO-ja és a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok között sokan szoros kapcsolatot feltételeznek, az viszont egyértelmű, hogy az Obama-adminisztráció és a Sorossal jó viszonyt ápoló Victoria Nuland, a Külügyminisztérium akkori európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese többször járt Macedóniában és mindig felhívta a figyelmet az SJO függetlensége biztosításának szükségességére. A felek közötti kölcsönös szimpátiát mutatja, hogy az szociáldemokraták vezetője, a jelenlegi miniszterelnök Zoran Zaev és Soros 2018 januárjában Davosban személyesen is találkoztak.

A különleges ügyészség munkája jól láthatóan arra irányul, hogy felszalámizza a jobboldalt.