Alapvető változásra van szükség a német menekültpolitikában – mondta Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a tárca hónapok óta formálódó menekültügyi reformcsomagjával kapcsolatban elmondta, hogy Németországnak a menekültügyben nincsen a jövő kihívásainak megfelelő szabályrendszere, ezért elkészítettek egy 63 intézkedésből álló "mestertervet", amelyet kedden mutatnak be.

A Bild am Sonntag értesülése szerint a terv berlini bemutatója előtt még kemény tárgyalások várnak a miniszterre, mert Angela Merkel kancellár, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke fenntartásokkal viszonyul az egyik legfőbb javaslathoz.

Horst Seehofer véget vetne annak, hogy mindenkit beengednek az országba, aki azt mondja, hogy menedéket akar kérni. Elképzelése szerint a határigazgatásért felelős szövetségi rendőrségnek meg kell tagadnia a belépést az iratok, úti okmányok nélkül érkező emberektől, és a korábban már elutasított menedékkérőktől is, ha vissza akarnak térni Németországba. Angela Merkel viszont attól tart, hogy Németország konfliktusba kerül a szomszédos államokkal, ha nagyobb számban utasít vissza menedékkérőket a határon.

A reformcsomag több elemét már korábban ismertették. A legfontosabbként a megérkezés, a döntés és a visszatérítés jelentésű német szavak első betűi alapján ANkER központnak nevezett létesítményeket tartják számon. Ezek új típusú befogadóközpontok, amelyek arra szolgálnak, hogy az országba lépéstől egészen a menedékjogi kérelem jogerős lezárásáig elhelyezzék a menedékkérőket.

A Bild am Sonntag beszámolója alapján a menedékkérők ellátásában is irányváltás várható: a belügyminisztérium javaslata szerint a menedékkérők az ANkER központokban kizárólag természetbeni ellátást kapnának, készpénzjuttatásuk pedig megszűnne.

Horst Seehofer a menekültügyi "mestertervet" kedden délután mutatja be a sajtónak Berlinben Gerd Müllerrel, a nemzetközi fejlesztési együttműködést irányító minisztérium CSU-s vezetőjével, aki egy vasárnapi nyilatkozatában kiemelte, hogy nemcsak a menekültpolitikát, hanem a fejlesztési együttműködés politikáját is új alapokra kell helyezni.

A miniszter az Augsburger Allgemeine című lapnak elmondta, hogy az államnak a magántőkéből finanszírozott munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére, valamint az oktatás és a szakmai képzés, továbbképzés területére kell összpontosítania, és elsősorban Afrikával kell foglalkoznia.

Ez az alapelve a nemzetközi fejlesztési együttműködés irányait 2030-ig felvázoló koncepciónak. "Mindenki számára világos, hogy a világ problémáit nem lehet a Németországba irányuló bevándorlással megoldani, hanem csak azzal, ha helyben teremtünk kilátásokat" az előrelépésre, a jobb életre.

– mondta Gerd Müller.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak Németországnak, hanem az egész Európai Uniónak nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a nemzetközi fejlesztésre, mert a menekültek legnagyobb része gazdasági okokból, a létfenntartás kilátástalansága, a nyomor miatt kel útra.

A belügyminisztérium menekültügyi reformcsomagjáról elmondta, hogy "intenzívebbé" kell tenni a határvédelmet és az elutasított menedékkérők hazajuttatását.

– jelentette ki a CSU-s miniszter.

Horst Seehofer terve az első átfogó terv arra, hogy mit kezdjen Németország az újonnan érkező migránsokkal. Mindez azért is döbbenetes, mert a 2015-ös migrációs hullám óta Németországnak nem volt átfogó cselekvési terve. A rendszer igen kaotikus volt, ami számos visszatetsző esetet eredményezett.

Ilyen volt például Sami A. ügye. A muszlim bevándorló korábban Oszama bin Laden testőre volt, ám a német államtól megérkezése óta, 10 éve bőkezű segélyeket kap, jobban él mint egyes német állampolgárok. Az esetre többek között Alice Weidel, az AfD egyik vezetője hívta fel a figyelmet.

Nagy visszhangot váltott ki az az eset is, amelynek során egy brémai befogadóközpont vezetője tulajdonképpen osztogatta a menedékjogot a migránsok között. Egyes tisztviselők pénzért adták a menedékjogot, mások "emberségből", így gyakran azt sem nézték meg, hogy valójában kit fogadnak be. Az esetnek súlyos következményei lesznek, körülbelül 20 ezer menedékkérő ügyét fogják felülvizsgálni, sokukra kitoloncolás vár.