A törökországi puccskísérlet után kibontakozott folyamatok miatt le kell állítani a török EU-csatlakozási tárgyalásokat, és nem szabad teljes körű vízummentességet adni a török állampolgároknak - mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök egy pénteken ismertetett interjúban.

Seehofer szerint a "jogállam leépítése" miatt azonnal le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat.

Az ankarai vezetés tevékenységéről szólva kiemelte, hogy

Hozzátette, hogy szó sem lehet a teljes körű uniós vízummentességről, mert az Törökország "belső problémáinak németországi importját" jelentené.

– utalt Horst Seehofer az EU-Törökország menekültügyi megállapodásra, amelyben az EU vállalta a vízumkötelezettség megszüntetésére irányuló folyamat felgyorsítását.

Azonban a CSU egy másik tekintélyes politikusa, Manfred Weber, a jobbközép irányultságú pártokat összefogó Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője egy pénteki nyilatkozatában visszafogottabban nyilatkozott. A dpa hírügynökségnek azt mondta, hogy a menekültválság közös kezeléséről kötött megállapodás "működik, és nincs ok a megkérdőjelezésére".

Hozzátette, hogy "újra kell rendezni" az EU és Törökország viszonyát, amikor majd rendeződik a puccskísérlettel kialakult helyzet. Szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat ugyan el lehet képzelni, de a csatlakozási tárgyalásoknak "középtávon" véget kell vetni, mert a "teljes jogú (uniós) tagság" nem megfelelő megoldás Törökország esetében.

Steffen Seibert kormányszóvivő pénteki berlini tájékoztatóján elképzelhetetlennek nevezte, hogy újabb tárgyalási fejezetet nyissanak meg. A tárgyalások esetleges leállításáról kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a döntés nem a német kormány hatásköre.

Johannes Singhammer, a parlamenti frakció CSU helyettes vezetője azt mondta, hogy haladéktalanul be kell fagyasztani a kifizetéseket, mert a segítség "bizonyítható módon teljességgel hatástalan", hiszen Törökország nem az EU-hoz közeledik, hanem egy tekintélyelvű modell felé halad.

A Süddeutsche Zeitung pénteki összeállítása alapján az EU 2007-től 2013-ig 4,8 milliárd eurót folyósított Törökországnak az IPA keretében, és a 2014-2020-as időszakra 4,45 milliárd eurót irányzott elő.

Törökország 2005 óta tárgyal az EU-val a tagság megszerzéséről. A 35 tárgyalási fejezetből 15-öt nyitottak meg.

A német lakosság a július 15-i puccskísérlet nyomán minden eddiginél nagyobb arányban ellenzi Törökország felvételét: 87 százalék elutasítja az uniós tagság megadását a 2004 óta tagjelölt országnak, és ugyancsak 87 százalék szerint a katonai államcsínykísérlet nyomán veszélybe került a demokrácia Törökországban.

(MTI)