Románia sosem fog bocsánatot kérni Magyarországtól Trianonért
2017.06.06. 20:58
Erről a Budapesten doktorált Marius Diaconescu történész írt egy blogban.
Diaconescu a Bukaresti Egyetem oktatója, aki rendszeresen közöl aktuálpolitikai írásokat az Adevarul blogrovatában.
Ha Klaus Johannis a román nép nevében bocsánatot kérne Magyarországtól a trianoni békeszerződésért, egy napig sem maradhatna román államfő"
– írta Diaconescu, aki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szombati, a nemzeti összetartozás napja alkalmából Szarvason elmondott beszédére reagált, revizionista propagandával vádolva a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amiért igazságtalan békediktátumnak, a nyugati világ szégyenének nevezte Trianont.
A rendezvényen Lázár János kifejtette: a magyarok ma nem akarnak határrevíziót, etnikai feszültséget, vagy újabb háborúkat, de ez nem jelenti azt, hogy újabb száz évig eltűrik a provokációkat, nemzeti érzékenységünk újabb és újabb megsértését.
Mikor látunk végre szlovák kormányfőt vagy román elnököt részvétet nyilvánítani, együttérzést kifejezni június 4-én a magyar nagykövetségen? Mert olyan magyar miniszterelnököt már láttunk, aki a román nemzeti ünnepen pezsgővel koccintott Nagy-Románia születésnapjára"
– idézte a szerző Lázár János szavait.
Diaconescu cikkében vitába szállt Lázár János azon megállapításával, hogy Románia Trianonban "érdem és jogalap nélkül" szerezte meg Erdélyt és Partiumot. A román történész azt állította, hogy az "egyesülésről" az erdélyi románok döntöttek 1918 december elsején, Gyulafehérváron, a jogalapot pedig a Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett önrendelkezési elv képezte – írja az MTI.
Diaconescu megemlítette, hogy a román lapok Eva Balogh – a Yale Egyetem volt tanára – angol nyelvű blogja alapján számoltak be Lázár János beszédéről, és úgy vélekedett: Balogh nem túlzott, amikor írásában a térség biztonságát veszélyeztető hadüzenetnek nevezte az "Igazságot Magyarországnak" jelszó újbóli hangoztatását.