Meglepő módon a román sajtóban a napokban több olyan írás is megjelent, amelyeknek a szerzői arra utalnak, hogy az Orbán Viktor által Tusványoson felajánlott közép-európai együttműködésben Románia számára is fontos lenne a részvétel.

A román lapokban négy nappal Orbán Viktor Tusnádfürdőn elhangzott beszéde után jelentek meg az első olyan írások, amelyek nemcsak a román centenárium kapcsán tett kijelentéseket sérelmezik, vagy a miniszterelnök világpolitikai nézeteit vitatják, hanem arra is reagálnak, hogy a kormányfő ajánlatot tett a szomszédoknak: csatlakozzanak Magyarország erőfeszítéseihez, építsék újjá közösen a Kárpát-medencét.

Horatiu Pepine, a Deutsche Welle román oldalán azt kifogásolja, hogy az előítéletekkel terhelt román politika a "könnyebbik utat" választva háborgott Orbán Viktor illiberalizmusán, és a román centenárium magyar megünneplését elhárító "sértésén", de nem volt füle meghallani az eszmefuttatás elejét, amelyben a magyar miniszterelnök a gyorsvasút-, autópálya- és energiahálózati összeköttetések megteremtését, a haderőfejlesztések összehangolását ajánlotta szomszédainak. Pepine szerint ez az ajánlat és Orbán Viktor öt tézisbe foglalt tusványosi programja is roppant közel áll a román többség elvárásaihoz, pártszimpátiától függetlenül.

A szerző egy román közvélemény-kutatás adataival támasztja alá, hogy még a szabadelvű Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szavazóinak is több mint kétharmada támogatja a hagyományos – egy nő és egy férfi házasságán alapuló – családmodellt, és a románok túlnyomó többsége Orbán Viktor azon kijelentésével is egyetért, hogy minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, joga van elutasítani a multikulturalizmus ideológiáját.

Pepine arra figyelmezteti a román politikusokat, hogy országuk nem Franciaországgal vagy Németországgal határos, ezért csak úgy tud csatlakozni a civilizált Európához, ha szorosan együttműködik szomszédaival.

A liberális Adevarul véleményrovatában pedig Ion M. Ionita főszerkesztő-helyettes a Két kormányfő Romániában című cikkében arról ír, "micsoda különbség" van Orbán Viktor magyar és Viorica Dancila román miniszterelnök között.

Míg Orbán Viktor céltudatos politikusként, Kelet-Európa vezetőjeként lépett fel Tusnádfürdőn, aki regionális infrastruktúra-fejlesztést tervez, és az egyre bonyolultabb világ égető kihívásaira keresi választ, addig Viorica Dancila még saját nemzete történelmi helyszíneit is összekeveri a nemzeti lobogó ünnepén, a román centenárium évében pedig legfőbb gondja az, hogy megoldja a kormánypártot gyalázó egyedi rendszámokkal közlekedő vendégmunkás ügyét.

Szintén az Adevarul véleményrovatában számolt be tusnádfürdői tapasztalatairól a szabadegyetem több rendezvényén is jelen lévő Marius Diaconescu történész "A magyar kormány milliárdos befektetéseket ígért Romániában. Mit akar? Autonómiát!" címmel. Szerinte a befektetések bejelentése volt Orbán Viktor szombati beszédének igazi üzenete.

Az írásban több olyan ígéretet ismertetett a szerző, amely a tusványosi beszédek alapján szerinte kikövetkeztethető, az első ilyen a Kolozsvár és Budapest között közlekedő gyorsvasút.

A szerző hangsúlyozta, hogy ez egy politikai projekt, és láthatóan Budapest csak a kolozsvári vonalban érdekelt, nem érdekli őket a Bukarestig való meghosszabbítás. Ezért ez a projekt Erdély Közép-Európához való tartozását erősítené, és az autonomista projektek fejlődéséhez vezetne – tette hozzá.

A szerző Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előadására is kitért, akinek a fő üzenete szerinte az volt, hogy Magyarország a legerősebb ország Közép-Európában, és be akar ruházni a romániai infrastruktúra fejlesztésébe, miután Szerbiában és Szlovákiában már megtette ezt, és az ottani kormányok biztosítják a magyar kisebbség jogait.

Magyarország tulajdonképpen kontrollálni akarja a romániai infrastruktúrát, aminek első lépését megtette a fekete-tengeri földgáz exportjának monopolizálásával, ami "felért egy pofonnal Románia számára" – vonta le a következtetést a román történész.