Az alapképzéseken átlagosan 36, osztatlan szakokon pedig 39 százalékos a lemorzsolódás mértéke a felsőoktatásban, ráadásul ebben nincs benne az a több tízezer fiatal, akiknek „csak” a nyelvvizsga hiányzik a diplomájuk megszerzéséhez. Főleg az informatikai és természettudományos szakok hallgatói esnek ki tömegesen a képzésből – írja szerdai számában a Magyar Nemzet.

Az informatika hallgatók több mint fele (52 százalék) lemorzsolódik, és mindössze 30 százalék a sikerességi mutató a szakon.

A lap leírja, hogy jelentősen csökkent az elmúlt években a lemorzsolódás – 45-ről 40 százalékra –, de még így is riasztóan magas, ugyanis a hallgatók harmada továbbra is képtelem megszerezni a diplomáját.

Stéger Csilla az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási főosztályvezetője elmondta, hogy a 2009-2010 tanévben alapképzésre beiratkozottak közül 2015 tavaszára 36,4 százalék lemorzsolódott – további 6,8 százalék még mindig nem végzett, és feltehetően nem is fog. A hallgatók 7,2 százaléka elhagyta választott szakát, de a rendszeren belül maradt. Mindent összevetve a felvett hallgatók mindössze 49,5 százaléka végezte el sikeresen képzését. Stéger Csilla hozzátette: az adatgyűjtéskor már az abszolutóriumot is sikeres végzésnek tekintették.

Az osztatlan szakokon még rosszabbak az arányok: a vizsgált évfolyamnak mindössze 23,3 százaléka végzett sikeresen, 38,7 százalék pedig lemorzsolódott.

A lap megjegyzi, hogy azért vannak jó hírek is. A mesterszakok például kifejezetten sikeresek: itt a hallgatók háromnegyede (78,2 százalék) időben elvégezte tanulmányait.

A Magyar Nemzet cikkéből kiderül az is, hogy a felsőoktatási államtitkár – Palkovics László – felére csökkentené a lemorzsolódási arányt. Az államtitkár elmondta, hogy azért, hogy az egyetemisták tényleg elvégezzék azt a szakot, amire beiratkoztak, a tárca idei évtől szigorította az átsorolási szabályokat, így a korábbinál több kreditet kell teljesíteni, hogy az adott hallgató ne kerüljön át az államilag támogatott helyről fizetősre.

Azonban lazítanak az átjárhatósági szabályokon, hogy aki nem képes megfelelően teljesíteni az alapképzésen, lehetőséget kapjon arra, hogy eggyel alacsonyabb szinten, felsőoktatási szakképzésben folytathassa tanulmányait.

(Magyar Nemzet)