Ez dühíti Merkelt: rendkívüli V4-csúcs Prágában
888.hu
2016.02.15. 15:58
A négy visegrádi ország kormányfõi, valamint a meghívott vendégek a tervek szerint megvitatják a schengeni határok védelmének a megerõsítésével kapcsolatos kérdéseket, illetve tárgyalnak egy tartalék védõvonal kialakításának a lehetõségérõl Bulgária és Macedónia déli határain.
Kelet-Európa fellázad Merkel ellen
– ezzel a címmel jelent meg írás a Spiegel online kiadásában.
A cikkben a hétfői, prágai V4-csúcs kapcsán arról írnak, hogy a négy kelet-európai ország az úgynevezett balkáni menekültútvonal lezárását tervezi. Ezzel a négy ország kifejezetten ellenáll Angela Merkel kancellár tervének, miszerint a menekültválság Törökország segítségével oldható meg.
Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter azonban úgy véli, hogy Németország fokozott érdeklődése a hétfői V4-es kormányfői csúcstalálkozóval kapcsolatban nem panasz és nem tiltakozás, hanem igyekezet a migránsválság közös megoldásának keresése érdekében.
A prágai csúcson a második védvonalról, a BREXIT járványról, valamint a Visegrádi Országok 25 éves évfordulójáról is szó lesz. Az EU-vezetők csúcstalálkozóját a V4-ek kormányfői találkozója után három nappal tartják. Vegyük sorra az eseményeket.
A második védvonal
Fico és Sobotka szerint a schengeni határok védelmét illetően Görögország kudarcot vallott.
A macedón-görög határon már épül a kerítés, amellyel meg akarják fékezni az illegális határátlépéseket. A visegrádi négyek tagországai is az ott, valamint a bolgár-görög határon építendő kerítés mellett érvelnek. Erről az úgynevezett második védvonalról lesz szó Prágában, ahová Bulgária miniszterelnökét és Macedónia elnökét is meghívták.
A visegrádi tömörülés államai az elmúlt két hónapban folyamatosan egyeztettek a második védvonalról. Legutóbb hétfőn, amikor a lengyel miniszterelnök Budapestre érkezett Orbán Viktor meghívására.
A magyar kormányfő hangsúlyozta, a V4-ek egységesek abban, hogy ha Törökország és Görögország nem tudja megvédeni Európát a migránsok beáramlásáról, akkor nincs más megoldás, mint megépíteni a második védvonalat.
Már az osztrákoknak is elegük van
A migránssimogató, oldalszárnyakkal ellátott kapukat építgető osztrák politikum is megelégelte a több százezres tömegeket. Sebastian Kurz külügyminiszter felszólította Macedóniát, hogy készüljön fel a migránsok áradatának „teljes” megállítására Görögország felől, és arra figyelmeztetett, hogy hónapokon belül az osztrák hatóságok is ezt teszik majd a saját határaikon.
Nagyon valószínű, hogy a következő hónapokban Ausztria eléri befogadóképességének maximumát, ezért meg kell állítania a migránsokat a határain. Tehát Macedóniának is fel kell készülnie arra, hogy ugyanezt megtegye a saját határain.”
– jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter.
Az osztrák diplomácia vezetője kijelentette, országa hajlandó emberállománnyal és eszközökkel is támogatni Macedóniát, hogy az hatékonyabban tudja védeni határait az illegális bevándorlókkal szemben. Azt is leszögezte, hogy ha nagyszámú migránst kell Görögországban és Macedóniában tartani, akkor várhatóan új befogadóközpontokat is kell építeni, amiben Ausztria szintén tud segíteni.
Megbukott a Merkel-terv
Az Európai Unió 2015 novemberében állapodott meg Törökországgal, a nyugatra irányuló migráció megfékezése érdekében, az EU pedig 3 milliárd euróval támogatja a Törökországban tartózkodó, mintegy 2 millió szíriai menekült ellátását. Ez a pénzügyi keret – amelyhez Magyarország 18 millió euróval járul hozzá – kétéves periódusra szól.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke Amszterdamban, a féléves holland uniós elnökség nyitónapján élesen bírálta Törökország erőfeszítéseit, megjegyezte, hogy az Európai Unió nem elégedett azzal, ahogyan Törökország teljesíti vállalását a migrációs nyomás enyhítésére, amiről az unióval a múlt év végén állapodott meg.
Csehország kormányfője egyetért holland kollégájával, szerint az országnak megvannak a rendészeti eszközei a feladat teljesítésére, mégsem teszi meg a szükség erőfeszítéseket:
Törökország egyelőre nem teljesíti a kötelezettségeit."
A hatóságok tétlenül nézik az embercsempészek tevékenységét – tette hozzá a cseh miniszterelnök.
Merkelnek nem célja a migrációs válság megállítása, Törökországot jelölte meg kulcsországként, mely képes lehet koordinálni a többszázezres emberáradatot. Ám terve egyértelműen kudarcot vallott. A Visegrádi Négyeket leszámítva nem létezik két olyan ország az Európai Unióban, akik egyetértenek a válság kezelésének módjában.
25 éve tanácskoznak a Visegrádi Négyek
Huszonöt éve, 1991. február 15-én jött létre a visegrádi országcsoport Magyarország, Csehszlovákia (1993. január 1-jétől Csehország és Szlovákia), valamint Lengyelország lazán szervezett együttműködési kereteként a szétesett szovjet "külbirodalom" közép-európai részének összefogására, az összehangolt európai uniós csatlakozás elősegítésére. A kelet-európai rendszerváltozások idején, az 1990. április 9-én Pozsonyban rendezett magyar-csehszlovák-lengyel csúcstalálkozón fogalmazódott meg az együttműködési szándék, amely tovább érlelődött a három ország vezetőinek 1990. novemberi párizsi megbeszélésén, melyet az európai csúcstalálkozó keretében tartottak.
A névadó összejövetelre 1991. február 15-én került sor Budapesten és Visegrádon. A delegációk ezután Visegrádra utaztak, ahol 1335 novemberében Károly Róbert magyar, Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel király kötött szövetséget. Az Együttműködési Nyilatkozatot a Mátyás Király Múzeumban írták alá, az összefogás alapgondolatait rögzítő Ünnepélyes Nyilatkozatot mindhárom ország állam- és kormányfője ellátta kézjegyével.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
