Számos elemző szerint is 25 év hidegháború után, 2017-re visszaszerezte a volt szovjet nagyhatalmi státusz egy jelentős részét Oroszország. 1991. december 25-26-án ért véget a Szovjetunió története, amikor Mihail Gorbacsov lemondott  és megszűntté nyilvánította a Szovjetunió elnöki tisztségét, majd az orosz-szovjet szocialista köztársaság Orosz Föderációvá alakult át szuverén államként.

Pontosan 25 éve ért véget a Szovjetunió története. 1991. december 25-én Mihail Gorbacsov televíziós beszédében bejelentette: „itt és most befejezem tevékenységemet a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának elnökeként”. Gorbacsov egyúttal megszűntnek nyilvánította a szovjet elnöki posztot.

A szovjet-orosz legfelsőbb tanács addigra hivatalosan megváltoztatta az országrész nevét Orosz Föderációvá, ezzel deklarálva az ország szuverénné válását. December 25. estéjén, miután Gorbacsov elhagyta a Kremlt, levonták a szovjet zászlót és felhúzták az orosz trikolórt. 

Ugyanezen a napon George H.W. Bush amerikai elnök hivatalosan elismerte a 11 megmaradt exszovjet tagköztársaság függetlenségét.

December 26-án a Legfelsőbb Szovjet felső háza, a Köztársaságok Tanácsa is hivatalosan deklarálta, hogy a Szovjetunió megszűnt létezni államként és a nemzetközi jog alanyaként. Ezek után szavaztak a saját maguk, valamint a Szovjetunió megszüntetéséről.

A szovjet birodalom megszűnés után a volt tagországokban és így Oroszországban is a kapitalizmusra való áttéréssel párhuzamosan a társadalmi viszonyok káosza, az etnikai és vallási feszültségek valamint a gazdasági válság évtizede következett.

Az olaj nemzetközi árfolyamának is köszönhetően aztán nagyjából 2010-re stabilizálódtak a térségbeli viszonyok. Oroszország jelentősen megerősödött, amit egyértelműen jelzett, hogy az ország vezetője, a volt KGB tiszt, Vlagyimir Putyin már számos tekintetben azt jelentette ki, hogy Oroszország a szovjet birodalom hajdani világhatalmi státuszának visszaszerzésére törekszik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, a személyes véleménye szerint – ami teljesen megegyezik az orosz lakosság érzelmeivel – sajnálja, hogy a Szovjetunió megszűnt és szétesett.

A hajdani NDK-ban szolgálatot teljesítő, volt KGB tisztből lett mostani orosz elnök úgy véli, hogy a Szovjetunió összeomlása a 20. század egyik legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt. Putyin szerint a kommunizmus eszméi az egyenlőség, testvériség és boldogság voltak. 

Számos nyugati elemzés szerint a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország nem csak sikeresen visszatért a világ vezető nagyhatalmai közé, hanem sikeresen vissza is vágott a Szovjetunió megszüntetéséhez vezető hidegháborús vereségért, megnyerve a legutolsó hidegháborús csatákat.

Moszkva a nemzetközi szinten is kiemelkedő haditechnikai fejlesztései révén a világ második legjelentősebb fegyverexportáló országa és saját haderejét annyira eredményesen modernizálta, hogy az győzelemre vitte az elmúlt 25 évben példátlan jellegű és léptékű szíriai katonai beavatkozását.

Az orosz légierő új gépei mellett sikeresen debütáltak a szíriai frontokon ao NATO számára is komoly fenyegetést jelentő új, 1500 kilométeres hatótávú orosz cirkáló rakéták, hajókról tengeralattjárókról és repülőgépekről egyaránt elindítva.

Az orosz S400-as légvédelmi rendszer egyértelmű sikerekeként, önmagában annak szíriai megjelenése már átrendezte a térség stratégiai egyensúlyát. Mindezekkel egy időben pedig az ukrajnai frontszakaszokról a NATO megfigyelői elismerő jelentéseket írtak az új fejlesztésű orosz tüzérségi rendszerekről, elektronikai hadviselési eszközökről és drónokról.

Nem utolsó sorban pedig a nyugati félteke szövetséges országait megelőzve Oroszország elkezdte ballisztikus atomcsapás mérő eszközeinek a korszerű, új fejlesztésű típusokra cserélését is.

A visszaszerzett nagyhatalmi státusz jól látható jeleként a diplomácia területén pedig, Oroszország megkezdte egy teljesen új, eurázsiai gazdasági és katonai együttműködési, szövetségi rendszer felépítését is, Kína, Irán és India részvételével.