Vlagyimir Putyin orosz elnök független jelöltként indul a jövő márciusi elnökválasztáson, de számít egyes pártok és szervezetek támogatására.

Ezt maga Putyin jelentette be csütörtökön Moszkvában, a szokásos év végi, maratoni hosszúságú sajtótájékoztatóján. Az ország előtt álló legfontosabb feladatokként

• az infrastruktúra,
• az egészségügy
• és az oktatás fejlesztését nevezte meg,
• továbbá ígéretet tett a gazdaság rugalmasabbá-hatékonyabbá tételére. 

Arra a kérdésre, hogy miért nincs erős ellenzéki kihívója, az elnök a 2000 óta elért gazdasági és társadalmi eredmények felsorolásával válaszolt. Szavai szerint a gazdaságihoz hasonlóan kiegyensúlyozott politikai rendszer kialakítására törekszik, amelynek része lenne egy versenyképes ellenzék. Megjegyezte, hogy

Nemzetközi kérdésekről szólva hangot adott meggyőződésének, hogy az Oroszország és Donald Trump közötti összejátszás eleméletét az amerikai elnök politikai ellenfelei találták ki, hogy aláássák legitimitását. Mint mondta,

A médiaszabadság elleni támadásként értékelte, hogy az orosz RT televíziót és a Sputnik hírügynökséget idegen ügynökként kellett bejegyeztetni az Egyesült Államokban – amire válaszul Moszkva hasonló lépéseket tett az állami finanszírozású amerikai médiumok ügyében.

Putyin méltatta, hogy a világpiac befektetői bizalommal reagáltak az amerikai elnök által folytatott gazdasági kurzusra. Ismét reményét fejezte ki az orosz-amerikai viszony javulásával kapcsolatban, kinyilvánítva készségét az Észak-Korea ügyében való konstruktív együttműködésre.

Az orosz vezető katasztrofális következményekre figyelmeztetett arra az esetre, ha az Egyesült Államok erőt alkalmazna Észak-Korea ellen, és üdvözölte Rex Tillerson külügyminiszter tárgyalási ajánlatát. Szerinte Washington provokálta ki az észak-koreai atomfegyver és a rakéták kifejlesztését azzal, hogy többet követelt a 2005-ös megállapodásban foglaltaknál, amelyben pedig Phenjan lemondott ezekről a programokról.   

Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan felmondja a nemzetközi biztonság sarokköveinek tekintett olyan egyezményeket, mint a rakétavédelmi rendszerek fejlesztését korlátozó (ABM-)szerződés, s gyakorlatilag kivonult az európai szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták leszereléséről megkötött (INF-)egyezményből is.

Óva intette Washingtont attól, hogy felmondja a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló (START-3) szerződést is, s hozzátette:

Elmondta, hogy amíg az Egyesült Államok 700 milliárd dollárt költ haderejére, addig az orosz katonai büdzsé mintegy 46 milliárd dollár.

Hangot adott gyanújának, hogy Washington megpróbál átmenteni szíriai militánsokat egy Bassár el-Aszad elnök ellen később megvívandó küzdelemre. Arra figyelmeztetett, hogy az ilyen támogatás veszélyes lehet, mint ahogy annak bizonyult a Szovjetunió ellen harcoló al-Kaida esetében is. Putyin kijelentette, 

Ismételten a minszki megállapodások szabotálásával, valamint a fogolycsere akadályozásával vádolta meg a kijevi vezetést. Hangsúlyozta, hogy az ukrán kormánynak a rendezés érdekében tárgyalnia kell a szakadárokkal.

Putyin szerint fennáll a veszélye annak, hogy ukrán nacionalisták a délszláv háború idején elkövetett srebrenicait is elhomályosító népirtást hajthatnak végre az ország délkeleti részén. A problémák gyökerét a 2014-ben Kijevben végrehajtott államcsínyben nevezte meg. Újfent tagadta, hogy orosz csapatok lennének Kelet-Ukrajnában, és megismételte tézisét, miszerint

A gazdaság kapcsán kijelentette, hogy az ország túl van a recesszión. Ennek alátámasztására egyebek között elmondta, hogy

Említést tett arról, hogy a jó termésnek köszönhetően Oroszország a világ első számú gabonaexportőre lesz, a külföldi beruházások összege idén megduplázódott, és elérte a 23 milliárd dollárt, az infláció mértéke pedig a legalacsonyabb a Szovjetunió összeomlása óta. Az MTI összegzése szerint a 13. alkalommal megtartott sajtótájékoztatón 1640 orosz és külföldi újságíró vett részt.