Az állami televízióban közvetített nyilatkozatával az orosz államfő Dmitrij Kozaknak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetőjének arra a helyzetértékelésére reagált, miszerint a dolgok jelen állása szerint Kijev sosem fogja megvalósítani a Donyec-medencei helyzet rendezéséről szóló, 2015 februárjában kötött minszki megállapodásokat. Az orosz biztonsági tanács ülésén az orosz államfő megjegyezte, hogy a tárgyalási folyamat már nyolc éve zajlik, és zsákutcába jutott.

Egy Ukrajna NATO-tagságára vonatkozó moratórium nem fogja megoldani az Oroszország és a Nyugat közötti feszültséget – jelentette ki Putyin.
„Azt gondoljuk, hogy ez nem engedmény számunkra” – fogalmazott.

Oroszország meg akarja akadályozni, hogy szomszédai NATO-tagok legyenek, és erre vonatkozóan írásos garanciákat kért az észak-atlanti szövetségtől és az Egyesült Államok kormányától. A Nyugat elutasította az orosz követeléseket. Moszkva a Kelet-Közép- és Dél-Kelet-Európában állomásozó amerikai erők kivonására szólította fel Washingtont.

Mint azt a tanácskozás végén Putyin közölte, Oroszország még a hétfőn döntést hoz a szakadár luhanszki és donyecki „népköztársaságok” elismerésének kérdésében. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a szóban forgó területek függetlenségének elismerését, nem pedig elcsatolását fontolgatja. A tanácskozás résztvevői egyébként egyöntetűen a függetlenség elismerését szorgalmazták.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben az ukrajnai helyzet nem javul, el kell ismerni a kérdéses területek függetlenségét. Utalt arra, hogy a két „népköztársaság” területén mintegy 800 ezer orosz állampolgár él.

Szergej Sojgu védelmi miniszter arról beszélt, hogy Ukrajna komoly erőket vont össze a Donyec-medencei szakadár régiók mentén, és lehetséges, hogy erővel próbálja visszafoglalni ezeket a területeket. Azt állította, hogy az ukrán kormánycsapatok fokozzák a szakadár „népköztársaságok” tüzérségi támadását.

A tárcavezető rendkívül veszélyesnek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, hogy vissza akarja állítani országának atomhatalmi státuszát. Zelenszkij szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy kezdeményezte a budapesti memorandumban részes országok csúcstalálkozóját. Kijelentette, hogy amennyiben erre nem kerül sor, vagy azon nem nyújtanak Ukrajnának biztonsági garanciákat, úgy Kijev semmisnek fogja tekinteni a megállapodást. Az 1994-ben aláírt budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia garantálta Ukrajna határait, cserében azért, hogy Kijev csatlakozik az atomsorompó-szerződéshez. Sojgu ezenfelül a szakadár területek elismerését sürgette, miután nem sokkal korábban az önhatalmúlag kikiáltott „népköztársaságok” függetlenségük elismerésére és katonai együttműködésre kérték Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette, hogy a Nyugat nem fog változtatni álláspontján, és Oroszországnak nem marad más választása, mint elismerni a „népköztársaságokat”. „Remélem ezzel erős jelzést küldhetünk az orosz népnek. Nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy nyolc éven át gúnyolódnak honfitársainkon, ezért nem látok más utat” – fogalmazott a külügyminiszter.
Lavrov a kelet-ukrajnai fejleményeket nemcsak népirtásnak, hanem az orosz identitás elleni támadásnak is minősítette.

Emlékeztetett Putyin nyilatkozatára, melyben az orosz elnök a Donyec-medencében zajló eseményeket népirtásnak nevezte. „Az, hogy most a nyíltan neonáci, banderista (Sztepan Bandera néhai ukrán nacionalista politikus után) kijevi rezsimet igyekeznek támogatni, szintén a népirtás megnyilvánulása” – hangoztatta a külügyminiszter.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára kiemelte: a kelet-ukrajnai konfliktust az Egyesült Államok idézte elő, ezért Washingtonnal kell tárgyalni. „Ezt a konfliktust nem az ukrán nép teremtette, az ukrán nép ellenzi, megfélemlítik, kényszerítik arra, hogy ezen az úton haladjon. Az Egyesült Államok szervezte ezt... ezért vele kell tárgyalni” – mondta Patrusev.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója pedig arról beszélt: Oroszország adhat még egy utolsó esélyt a Nyugatnak, hogy rövid határidőn belül rábírja a kijevi vezetést a minszki megállapodások végrehajtására.