Kristersson kijelentette, hogy mindent megtett egy kormányalakítás érdekében, de nem járt sikerrel. Hozzátette azonban, hogy továbbra is kész ellátni a miniszterelnöki tisztséget, és egy koalíciós kormány élére állni.

Ha más jelölteknek sem sikerül a kormányalakítás, akkor Kristersson ismét kaphat egy esélyt a kormányalakítására.

A szeptember 9-i parlamenti választásokon sem a baloldali blokk – a svéd Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Párt együttese –, sem pedig a konzervatív Mérsékelt Párt, a Centrum Párt és a Kereszténydemokraták és Liberálisok jobbközép szövetsége nem szerzett többséget a 349 fős törvényhozásban. A Stefan Löfven ügyvivő kormányfő vezette baloldali blokk 144 képviselői helyet gyűjtött össze, eggyel többet, mint a jobbközép Szövetség. A bevándorlásellenes Svéd Demokraták 62 parlamenti mandátummal a mérleg nyelvét játsszák.

Svédországban a parlamenti választások után a törvényhozásnak kötelező bizalmi szavazást tartania a kormányfő személyéről. A kialakult helyzetben kulcsszerepe van a bevándorlásellenes Svéd Demokratáknak, akik a jobbközép blokkot támogatták a bizalmi szavazás során. A konzervatív, a liberális, a centrista és a kereszténydemokrata pártból álló Szövetség vezetője, Ulf Kristersson azonban eddig kizárt bármiféle kormányalakítási célú együttműködést a populistákkal – írja az MTI.

Andreas Norlén konzervatív házelnöknek ezek után újabb egyeztetést kell folytatnia a pártok vezetőivel, és javaslatot kell tennie új miniszterelnök személyére.