Macedóniában mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikai elemzők szerint rendkívül kényes a politikai helyzet. A balkáni állam konfliktusát a szomszédos országokkal, valamint a kormány és az ellenzék kiélezett viszonyát tovább bonyolítja, hogy az országban jelentős albán nemzetiség él.

Az M1 Világ című műsora Macedóniáról forgatott. Az adás elején megemlítették, hogy míg a macedónok nagy része ortodox keresztény vallású, az albánok zöme muszlim.

Emiatt – az etnikai és nyelvi gondok mellett – egyre több a vallási ellentét is az országban.

Arra is volt már példa a közelmúltban, hogy a macedónok és az albánok ellentéte fegyveres összecsapássá fajult.

A 2001-es incidens óta a kedélyek valamelyest csitultak, de az albán kisebbség gyarapodása rengeteg ellentétet, feszültséget szül Macedóniában.

Ezek közé tartozik többek között, hogy az albánok parlamenti képviseletei ma már a mérleg nyelvének számít az országban. A Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségnek (SZDSZM) ahhoz, hogy kormányon maradjon, szüksége van az albán pártok támogatására, ezért a Zaev-kormány a nyelvtörvény kiterjesztésével igyekszik a kisebbség kegyében járni. A parlament előtt lévő tervezet szerint a jövőben azokon a területeken is hivatalossá válna az albán nyelv, ahol az albánok aránya nem éri el a 20 százalékot. (Értelemszerűen korábban ez csak 20 százalék felett volt kötelező.)

A másik, szintén releváns probléma a muszlimoknál fokozottan jellemző radikális gondolatok terjedése. A macedónok egy része attól tart, ha az a tendencia folytatódik, akkor az ország egyre erősebb iszlám befolyás alá kerül. Ez azért is aggasztó, mert bár a balkáni muszlimok hagyományosan az iszlám mérsékelt és toleráns irányzatához tartoznak, az elmúlt években egyre több albán radikalizálódott, sokan csatlakoztak az Iszlám Államhoz.

A harmadik feszültség forrása a migráció. A törékeny macedón békére az országon át vezető migráció további veszélyt jelentene, ezért a 2015-ös migrációs válság idején a Gruevski-kormány lezárta az állam határait, nem engedte be a bevándorlókat. Az elmúlt években a migránsok elsősorban a Földközi-tengeren át igyekeztek Európába, így a balkáni államokon kisebb volt a migrációs nyomás. Idén azonban újra egyre többen indulnak el a Balkánon át. Az ellenzéki elemzők úgy vélik, ha az SZDSZM marad kormányon, csak idő kérdése, hogy Macedónia megnyissa határait a migránsok előtt, ezzel tovább növelve a már így is nehéz helyzetben lévő délszláv állam gondjait.