A halálra ítélt pakisztáni keresztény nő, Asian Bibi ügye egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kap. A nőt azért akarták elítélni, mert a vádak szerint megsértette az istenkáromlási törvényt. A Deutsche Welle felkeresett egy férfit, akinek a testvérét korábban megölték az iszlamisták, mivel miniszterként el akarta törölni a visszás jogszabályt. Pakisztánban veszélyben vannak a más vallásúak.

Asia Bibi ügye akkor vált igazán ismertté, amikor október 31-én felmentette az istenkáromlás vádja alól a pakisztáni Legfelsőbb Bíróság.

A hírekben nemcsak az asszony vált ismertté, hanem az ellentmondásos pakisztáni istenkáromlási törvény. Jelenleg is több száz olyan férfi és nő ül börtönben, akiket ezen törvény alapján ítéltek el. Õk még a szerencsésebbek közé tartoznak, ugyanis gyakori, hogyha kiderül, hogy valakit istenkáromlással gyanúsítanak, akkor azt meglincseli a tömeg, vagy egyszerűen meggyilkolja valaki.

Bibi ügye még 2009-ben kezdődött. A nő szomszédai istenkáromlással vádolták meg őt, mondván csúnyákat mondott Mohamed prófétáról. Ezután azonnal letartóztatták és 2010-ben már meg is született az ítélet. Akkor két ismert pakisztáni politikus, Salman Taseer és Shahbaz Bhatti álltak ki a nő mellett, akit halálra ítélt az elsőfokú bíróság.

Abban az időben Taseer Pandzsáb tartomány kormányzója volt, Bhatti pedig a vallási kisebbségek ügyeiért felelős miniszter. Mindketten aktívan kampányoltak az istenkáromlási törvény eltörléséért és mindkettőjükkel végeztek is az iszlamisták 2011-ben.

Az istenkáromlás, vagyis Mohamed próféta megsértése érzékeny téma a 180 millió lakosú országban, ahol az emberek 97 százaléka muszlim.

Az istenkáromlási törvény a '80-as évek óta van érvényben, az ország korábbi katonai diktátora, Mohammad Ziául-Hak vezette be.

A törvényt ellenzők szerint sokszor a visszás jogszabályt arra használják fel, hogy vitákat simítsanak el, valamint, hogy bosszút álljanak. A törvény a legdurvábban a vallási kisebbségeket sújtja.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Legfelsőbb Bíróság elengedte az istenkáromlással vádolt Asia Bibit, aki azonban nem mehetett haza, továbbra is fogságban maradt. A bíróság döntésére erőszakos tüntetésekkel reagáltak a szélsőséges muszlimok országszerte, a nő halálát követelve.

Ashiq Masih a DW-nek nyilatkozva elmondta, hogy Pakisztánban veszélyben van az életük, és ezért menedékkérelemért folyamodtak Donald Trump amerikai elnökhöz, Theresa May brit miniszterelnökhöz és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökhöz.

A tüntetések azonban olyan erőszakosak voltak, hogy Imran Khan miniszterelnök nem hagyhatta annyiban a nő felmentését. A tiltakozókkal kötött alku következtében az ítéletet felülvizsgálják és a nőre utazási tilalom vonatkozik.

A lap interjút készített a meggyilkolt pakisztáni miniszter, Shahbaz Bhatti testvérével az ügy kapcsán.

Peter Bhatti elmondta, hogy a pakisztáni keresztények számára megnyugtató ítélet született. (A férfi családja szintén keresztény).

A jogvédőként dolgozó férfi elmondta, hogy a testvére gyilkosa még mindig szabadlábon van. A hatóságoktól nem kaptak segítséget, a szélsőségesek pedig, akik megölték a testvérét, megfenyegették a családot, ezért bírósághoz sem fordulhattak.

Bhatti szerint a szélsőségesek erőszakos reakciója a felmentő ítéletre borítékolható volt, és bizakodó volt a tekintetben, hogy a kormány nem enged a szélsőségeseknek és a nő felmentését végül helyben hagyják.

A férfi nem számít arra, hogy az istenkáromlási törvényt a közeljövőben megváltoztatnák. A szélsőséges eszmék terjedőben vannak Pakisztánban, ám a kormány megpróbál fellépni ezek ellen, de drasztikus intézkedések nem várhatóak – nyilatkozta Peter Bhatti igen óvatos hangnemben.