Amerika, London, Párizs

Nem volt kifejezetten jó napja Angela Merkel német kancellárnak és a német médiának szombaton, miután egy olyan hivatalosnak tûnõ feljegyzésrõl kezdtek el beszélgetni és hírt adni, amirõl utólag kiderült, hogy ordas nagy kamu.

Az Egyesült Államok 11 amerikait szállított el Kínából az úgynevezett "akusztikus támadások" miatt.

A legfrissebb, 2017-es népszámlálási adatok szerint Nagy-Britannia lakossága meghaladta a 66 millió fõt.

A berlini Humboldt Egyetem iszlám teológiával foglalkozó intézetnek biztosít majd helyet a falai között. Az új intézet 2019-tõl nyitja meg kapuit a németországi muszlimok elõtt. A lépéssel kritikus közéleti személyiségek azonban felhívták a figyelmet rá, hogy szélsõséges nézeteket valló muszlimok is helyet kaptak az új intézményben.

Nem tartja be a kommunista állam az ígéretét?

Andrej Babis cseh kormányfõ szombaton cáfolta, hogy Csehország ígéretet tett volna Angela Merkel német kancellárnak egy olyan megállapodás támogatására, amely szerint a német határról kiutasítandó migránsokat befogadnák azok az államok, amelyekben a migránsokat az Európai Unió területén elõször regisztrálták.

A francia portál tudósítója szerint a Líbiában tartózkodó fekete-afrikai bevándorlók száma hétszázezer és egymillió közé tehetõ, akik csak arra várnak, hogy az embercsempészek és a velük összejátszó "mentõhajók" segítségével Európába juthassanak.

Ausztria szombaton ünnepélyes keretek között átvette az Európai Uniós soros elnökségét Bulgáriától, a stájerországi Schladmingban tartott ceremónián jelen volt Sebastian Kurz osztrák kancellár, Bojko Boriszov bolgár kormányfõ és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Nemcsak Csehország, hanem az egész EU számára kedvezõ az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozóján migrációs ügyekben született megállapodás - vélekedett Jan Hamácek cseh bel- és külügyminiszter egy beszélgetésben, amely a közszolgálati hírtelevízió (CT24) honlapjára került fel szombaton.

Újabb fontos találkozó lesz július 16-én. A finn fõvárosban, Helsinkiben fog tárgyalni egymással az amerikai és az orosz elnök.

A hirado.hu összeszedett néhány olyan, közelmúltban történt esetet, amely ismét bizonyítja, hogy a migránsokkal való együttélés legalábbis nehéz, de sokszor szinte lehetetlen, az integráció pedig egy vágyálom.

Az osztrák alkotmánybíróság úgy döntött pénteken, hogy a hatóságoknak el kell ismerniük a harmadik nem, az úgynevezett interszex identitás létét.

A brüsszeli EU-csúcson elért eredményekkel együtt sem tartja lezártnak a közösség valamely tagországában már regisztrált menedékkérõk németországi visszafordítása körül a testvérpárt CDU vezetõjével, Angela Merkellel kialakult vitát a bajor CSU.

Svédország kiterjeszti a határellenõrzéseket, s ennek keretében a jövõben a repülõtereken és az eddiginél több kikötõben fogják vizsgálni az utasok útleveleit a megváltozott kockázati tényezõkre tekintettel - jelentette be a skandináv ország határrendõrsége pénteken.

Macron nem osztja a budapesti francia nagykövet véleményét, ezért kész visszavonni a megbízatását.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter egy rádióinterjújában kifejtette, hogy Olaszország kikötõi egész nyáron zárva lesznek a civil szervezeteknek a Földközi-tengeren tevékenykedõ migránsmentõ hajói elõtt.

Az amerikai elnök megígérte Macronnak, hogy amennyiben hátat fordítanak Brüsszelnek, akkor jövedelmezõ szerzõdéseket köthetnek meg Washingtonnal.

Szerbia lakossága az utóbbi tíz évben több mint 392 ezer fõvel csökkent, és már csak alig haladja meg a hétmilliót, ennek egyik oka a születések számának csökkenése, a másik viszont az elvándorlás - közölte a szerbiai statisztikai hivatal (RZS) pénteken, illetve azt is nyilvánosságra hozta, hogy a válások száma növekszik a nyugat-balkáni országban.

Csütörtökön egy idõben jelentette be a Kreml és a Fehér Ház, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Helsinkiben fog tárgyalni júliusban. A bejelentést követõen a demokratákhoz húzó amerikai és a baloldali európai lapok egybõl elkezdték támadni a találkozót, ugyanis szerintük ez egy újabb jel arra, hogy Trump Putyin bábja. Azonban a korábbi amerikai vezetõk is rendszeresen egyeztettek orosz kollégáikkal annak ellenére is, ha nem volt jó köztük a viszony.

Elõször beszélt a francia vizsgálóbírók elõtt Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelõ párizsi merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélõje a terrortámadásokról.