Azoknak, akik találgattak az ügyben, hogy az Európai Néppártban (EPP) vajon miért nem támogatta senki sem a szocialista Frans Timmermans európai bizottsági elnöki jelölését, itt vannak a válaszok:

• „Persze hogy fontos a migráció kérdése, amit nem lehet falakkal és kerítésekkel megoldani […].” (Interjú a 168 Órában, 2019. február 21.)
• „A társadalmak a világon mindenhol sokszínűvé fognak válni a jövőben – ez a világ jövője. Így [a közép-európai országoknak] majd hozzá kell ehhez szokniuk.” (BBC Radio 4, 2015. szeptember 24.)
• „Szükség van egy elosztási kulcsra vészhelyzet esetére, amellyel az uniós tagállamok közösen viselik a terheket”. (Euronews-interjú, 2015. október 1.)
• „Fenntartom tehát, hogy a következő Bizottság idején a Strukturális Alapok egy jelentős részének a városokhoz és a régiókhoz kellene kerülnie, hogy sikerre vigyék az újonnan érkezettek integrációját, és segítsenek megértetni velük az életmódunkat.” (Beszéd az európai szocialisták kongresszusán, Lisszabon, 2018. december 8.)
• „Fel kell gyorsítanunk a nemzetközi védelem biztosítására irányuló közös erőfeszítéseinket, és ennek az is részét képezi, hogy biztonságos és rendezett módon menekülteket telepítünk át Európába.” (Az Európai Bizottság sajtóközleménye, 2016. július 13.)

Korábban megírtuk, a visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését támogatják az Európai Bizottság következő elnöki tisztségére. Mi több, olasz tisztségviselőktől származó értesülések szerint Olaszország sem ellenezné Ursula von der Leyen személyét a bizottság élére, de ahhoz ragaszkodna, hogy a javaslattal az Európai Néppárt álljon elő.

Ismert, a tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak. A harmadik, keddi munkanap jelentős késéssel várhatóan délután kettő óra után kezdődik majd.