Ellentétes hírek érkeztek arról, hogy civilek és az ISIS katonáinak egy része fellázadt a terrorszervezet "fővárosában". A szíriai tűzszünet egyébként is rossz hír az Iszlám Államnak. Egy felkelés pedig az első szöget jelentené a radikális szervezet koporsójában.

A felek közötti első – komolyan vehető– béketárgyalások 2015 elején kezdődtek el. Szinte rögtön kiderült, hogy a terv halva született. A résztvevők szerteágazó érdekei és a közvetítő szerepét magukra vállaló nagyhatalmak önbizalma lesöpörte a józan érveket a tárgyalóasztalról. Törökországnak, Oroszországnak és Szaúd-Arábiának olyan csoportokkal kellett tárgyalnia, akiket nem tartottak szalonképesnek.

Törökország nem volt hajlandó tárgyalni a kurdokkal, akiket következetesen terroristáknak tart. Ennek oka meglehetősen egyszerű: a kurd közösség a legnépesebb, állammal nem rendelkező kisebbség a világon. Törökország keleti területén fegyveresen is küzdenek az állami elnyomás ellen és autonómiájuk kivívásáért.

Oroszország az ellen emelt kifogást, hogy több olyan iszlamistát is meghívtak a tárgyalásokra, akiket az orosz hatóságok hivatalosan terroristaként tartanak számon.

Szaúd-Arábia ellen több szereplőnek is kifogása volt, mert azzal vádolták az arab országot, hogy támogatást nyújt az ISIS-nek.

Végül arról sem sikerült megállapodni, hogy ki képviselje a szíriai ellenzéket.

Egy évet kellett várni arra, hogy a tárgyalások újra meginduljanak. Ez idő alatt átalakultak az erőviszonyok és a nagyhatalmak egyre nagyobb részt vállaltak a konfliktusban.

Az orosz beavatkozás nyomán Asszád elnök komoly katonai sikereket ért el, több ellenzéki csoportot is vissza tudott szorítani. A kurdok meg tudták szilárdítani pozícióikat az Egyesült Államoknak köszönhetően. Az ISIS 2016-os évkezdete nem sikerült túl fényesre: Irakban súlyos vereséget szenvedtek, az USA pedig lebombázta az olajhoz kapcsolódó infrastruktúrát. Emiatt egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe kerül a terrorszervezet.

2016. január végén újra tárgyalóasztalhoz ültek a felek, de Törökország továbbra is ragaszkodott a kurdok távolmaradásához. Végül sikerült kompromisszumra jutni: a békekonferenciára három delegáltat küldtek a kurdok, de csak megfigyelőként voltak jelen.

A felek egy hónap alatt megállapodtak a tűzszünet részleteiben: a fegyverek hivatalosan szombaton nulla órakor hallgattak el, a fegyvernyugvás az Iszlám Államra viszont nem vonatkozik, a terrorszervezetek ellen ugyanis tovább folyik a hadjárat.

A polgárháború eddig szörnyű áldozatokat követelt és Szíria nagy részén középkori állapotok uralkodnak. Több mint negyedmillió ember meghalt és több mint 11 millióan elmenekültek.

A résztvevők a nagyhatalmi támogatás ellenére a kimerülés szélére jutottak. Így február elejétől lehetett arra számítani, hogy a közeljövőben létrejön valamilyen megállapodás.

A tűzszünetet az eddigi hírek szerint minden fél betartja. A kérdés az, hogy milyen hatással lesz ez az Iszlám Államra?

Az Iszlám Állam létrejöttének előzménye az Afganisztán és Irak elleni támadás volt. Az ISIS vezetője Abu Bakr al-Bagdadi és más magas rangú vezetők is az iraki-kuvaiti határ melletti Bucca börtöntáborban raboskodtak. Innen 2009-ben szabadultak ki és rövid időn belül megalapították a világ legnagyobb terrorszervezetét.

A radikálisok legfőbb helyi támogatói Szaddám Baath-pártjából kerültek ki, Bagdadi is a politikai szervezet tisztségviselője volt a háború előtt. Minden bizonnyal a börtönben radikalizálódott és a terrorszervezet létrehozásához kihasználta politikai tudását és kapcsolatrendszerét is.

A legtöbb pénzügyi támogatás más, kevésbé ismert terrorcsoportoktól és magányszemélyektől érkezett. Az emberanyag utánpótlásának legnagyobb része a háború sújtotta közeli országokból származik. Emellett fontos szerepet játszott a szervezet utánpótlásában a globális toborzás, amely nagyon hatékonynak bizonyult: egy 2015-ös ENSZ jelentés 22-25 ezer személyről számol be, akik a régión kívülről kerültek szervezet kötelékébe.

Az Iszlám Állam támogatásával több állami szereplő is megvádolta már a másikat. Hírbe került Oroszország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok és az EU is – sőt, még Kínát is érték vádak. Az ilyen támadások mögött azonban inkább politikai szándék húzódik meg, mint valódi bizonyítékok. Összesen két állam van, akinek tényleg érdekében állna egy ilyen támogatás: Törökország és Szaúd-Arábia. A törökök a kurdok gyengítésére használhatnák fel az Iszlám Államot, a szaúdiak pedig Aszad visszaszorítására. Ez a lépés azonban olyan nagy kockázatokat rejtene – ha kiderül, akkor elszigetelődhetnek a nemzetközi közösségben –, hogy nem érné meg a kockázatot.

Az Iszlám Állam elsősorban önmagát tartja el: eddig az olajbevételekből és a külföldi adományokból érkezett hozzájuk a legtöbb pénz, emellett drogkereskedelemből, emberkereskedelemből, váltságdíjakból is jelentős bevételre tettek szert. Az általuk elfoglalt területeken felhasználták azokat az intézményeket, amelyek korábban a kormány hatalmát szimbolizálták és létrehoztak egy saját közigazgatást.

Bevezették a szigorúságáról hírhedt saría törvénykezést, mely többnyire a szemet-szemért elvét követi.

Az Iszlám Állam egyre inkább globális jelleget ölt, eddig több mint harminc terrorcsoport fogadott hűséget nekik. Észak-Afrikában a legerősebbek, ott a Boko Haram és több kisebb csoport képviseli az ISIS-t.

A közelmúltban jelentősen változott a helyzet, az USA légicsapásai egyre inkább a terrorszervezet bevételeit célozták meg. Egyre többször bombáztak olajkutakat és olajat szállító konvojokat. Emellett komoly érvágás volt, hogy az olaj világpiaci ára jelentősen csökkent az elmúlt években.

Az ISIS több olyan rejtekhelyet is fenntartott, ahol nagy mennyiségű készpénzt raktároztak el. Az iraki Moszul városában például az amerikai légierő a levegőbe repített egy épületet, amiben a hírek szerint 5 millió dollárnyi készpénzt tároltak.

Irak a közelmúltban felfüggesztette a nyugdíjak és bérek kifizetését azokon a területeken, amelyek az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álltak. Erre azért volt szükség, mert a közalkalmazottak fizetésére adót vetett ki a terrorszervezet és ezeknek az összegeknek egy része hozzájuk került.

A pénzkészlet megcsappanása mind komolyabb gondokat okozott, 2016 elejétől például kénytelenek voltak a felére csökkenteni katonáik fizetését. Helyi valutájuk teljesen elértéktelenedett, így a lakosságtól beszedett adót csak amerikai dollárban fogadták el, de a közüzemi számlák befizetése is csak dollárban volt lehetséges.

A kisebb kihágásokat, bűntényeket eddig korbács-, vagy botütéssel szankcionálták, de egyre gyakoribbak a pénzbüntetések. Az ajándék csokoládé és energiaital már a múlté. Megnyirbálták a harcosok egyéb juttatásait is, így például megszűnt a gyermekek után fizetett támogatás vagy a házasságkötés esetén adott pénzbeli ajándék.

A pénzszerzés egyre inkább a szervezet Észak-Afrikai szárnyára, a Boko Haramra hárul, hiszen őket nem fenyegeti komolyabb légicsapás az USA vagy Oroszország részéről.

Március elsején a rakkai holland-marokkói származású iszlamisták fellázadtak és meg akartak szökni. Ez végül nem jött össze, nyolc embert azonnal kivégeztek a 75-ből, akik részt vettek a zendülésben. Az Iszlám Állam soraiban 200 holland állampolgár harcol jelenleg, köztük ötven nő is.

Fellázadtak a civilek és az ISIS katonái Rakkában. Jelenleg öt kerületet tartanak ellenőrzésük alatt a lázadók. A civilek felkeléséhez 200 ISIS-harcos csatlakozott. Arról nincs információnk, hogy ebből hányan tartoznak a március elsején fellázadt egységekhez. Előfordulhat, hogy a számok véletlen egybeeséséről van szó.

Érdekes fejlemény, hogy a "Raqqa is Being Silently Slaughtered" nevű oldal szerint a felkelés nem tört ki és az erről szóló hírek tévesek.

Mindenesetre a tűzszünet miatt egy olyan helyzettel szembesülhet az Iszlám Állam, amelyből nincs kiút. Egyszerre több irányból is megtámadhatják és ha eközben kénytelen erői egy részét arra felhasználni, hogy belső területein rendet teremtsen, akkor hamar kicsúszhat a kezükből helyzet irányítása.

Előfordulhat az is, hogy Aszad és a többi szereplő annyira kimerült a hosszú harcban, hogy nincs megfelelő tartalékuk egy offenzíva megindításához. Így a rakkai felkelést hamar vérbe fogják fojtani – amennyiben igazak a hírek.

Ha az egymással is csatározó ellenzéki csoportok a terrorszervezet ellen vonultatnák fel erejüket, akkor az ISIS-on halálos sebeket lehetne ejteni. Az a kérdés, hogy az ellenfeleikben megvan-e ehhez az erő?

(Deccanchronicle, Raqqaisbeingsilent)