Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Oroszország lehet az Iszlám Állam új fõellensége

Kékes Viki

2017.04.06. 12:58

Az ISIS nem nézi jó szemmel a közel-keleti beavatkozást.
MOSZKVA, 12:58

Még korai lenne megmondani, hogy ki felelős a hétfői szentpétervári terrortámadásért, de nem lenne meglepő, ha nemzetközi terroristák vállalnák magukra a merényletet. Oroszország ugyanis gyorsan az Iszlám Állam első számú ellenségévé vált a közel-keleti beavatkozással – írja a Politico.

Az elemzés szerint ha az Iszlám Állam "kalifátusa", Szíria is összeomlik, akkor a terrorszervezet külföldi harcosai hazatérnek. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 2400, Oroszországból származó iszlám dzsihadista kísérelhet meg visszajutni Moszkvába, ahol egész biztosan a Kreml ellen fordulnak majd.

A prioritások cseréjéről maguk a terrorszervezetek sem hallgatnak. Az Iszlám Állam egyik új, “Hamarosan tengernyi vér fog folyni” című videójában megfenyegetik Vlagyimir Putyint, amiért az orosz elnök – állításuk szerint – jogtalanul avatkozott bele a szíriai belpolitikába, szoros kapcsolatot Asszáddal, Iránnal, valamint a Hezbollah terrorszervezettel. Az ISIS szerint ez a bizonyíték arra, hogy Oroszország a síiták legnagyobb támogatója a Közel-Keleten. Abban pedig a mintegy 40 különböző lázadó csoport egyetért, hogy "minden megszálló erő legitim célpont."

A síitákkal való együttműködésért a régióban Oroszországnak súlyos árat kell fizetnie: az Iszlám Állam már korábban is világossá tette, hogy orosz célpontokat akar támadni. Erre volt már példa a múltban: az ISIS Sínai-félszigeten garázdálkodó "leányvállalata" vállalta a felelősséget a Szentpétervárra tartó Metrojet 9268-as járat lelövéséért 2015 októberében.

Oroszország a közel-keleti szerepvállalásával szembeszállt a dzsihadistákkal, de Moszkva a Kaukázus környékén még nagyobb sikereket ért el a helyi szunnita fegyveresek elleni háborúban. Bár az ország már évek óta küszködik a különböző megerősödött militáns csoportok visszaverésével, az elmúlt húsz év alatt óriási változások történtek. A harcosok a szekuláris nacionalizmus eszméit az iszlámra cserélték fel, így már szinte semmi hajlandóságot nem mutatnak a politikai egyezmények irányába, kompromisszumkészségük elenyészővé vált, történelmi mélypontra süllyedt. Ezzel egy időben a csecsenföldi felkelések súlypontja áttolódott Dagesztánba, a két, Iszlám Állam által irányított orosz tagköztársaság melletti területen pedig az al-Kaidához tartozó Kaukázusi Emirátus irányít.

Az oroszok szíriai beavatkozása tovább eszkalálta ezeket a kaukázusi problémákat. Az újoncokért és az anyagi javakért folytatott küzdelem a két domináns dzsihadista szervezet között megosztotta a felkelést. Mikor a kaukázusi harcosok Szíriába utaztak a kalifátusi területek megvédéséért, a csecsenföldi erőszak hirtelen lecsökkent – de ezzel egy időben a dagesztáni erőszak drámai magaslatokba szökött.

Oroszország számára nem idegen a terrorista erőszak. Dzsihadisták voltak felelősek – többek között – a 2002-es moszkvai színház túszdrámájáért, a 2004-es Beszlán iskolai túszdrámáért, a 2010-es metrós robbantásért és a 2011-es Domodedovói nemzetközi reptéren végrehajtott öngyilkos merényletért is. Az orosz erők megtorlással válaszoltak ezekre a támadásokra: beépített embereik segítségével számos magas rangú lázadó parancsnokkal végeztek. Az orosz választ hatékonynak, sőt brutálisnak tartották minden esetben. Ez a keménykezű megközelítés azonban rövid távú megoldás, ami nem hoz tartós stabilitást a térségben. Mivel az orosz hatóságok továbbra sem hallgatják meg a lázadók társadalmi, politikai és gazdasági problémáit, azt sem akadályozhatják meg, hogy az újabb generációk is felöltsék a a dzsihadisták köpenyét.

Annak ellenére, hogy felerősödött a két domináns dzsihadista terrorszervezet közötti verseny, egy dologban továbbra is teljes az egyetértés közöttük: a szunniták és támogatójuk, azaz

Putyin Oroszországa elleni gyűlölet.

Oroszország ugyan a sakkmesterek nemzete, külpolitikája pedig jellemzően egy-két lépéssel a többiek előtt jár, de ahogy egyre mélyebben beleavatkozik a közel-keleti történésekbe. egyértelműen elkötelezi magát az egyik oldal mellett. Ezzel pedig komoly gondokat okozhat saját magának.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére