Erről a bírói testület mellett működő örmény képviselet számolt be kedden.

Az örmény kormány panasza szerint Azerbajdzsán megsértette Hegyi-Karabah és Örményország lakóinak egy sor jogát, kínvallatást és embertelen bánásmódot alkalmazott, semmibe vette a személyi sérthetetlenséghez, a személyes tulajdonhoz, az egyéni és a családi élethez, valamint az oktatáshoz fűződő jogaikat.

Az örmény kormány már a Hegyi-Karabahban 2020 szeptemberétől novemberéig tartó harci cselekmények idején egy sor keresetet nyújtott be az EJEB-hez, követelve, hogy a bíróság hozzon ideiglenes intézkedéseket Azerbajdzsánnal és Törökországgal szemben. A két állam – Jereván szerint – jelentékeny, részben helyrehozhatatlan károkat okozott Örményországnak és állampolgárainak.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű hegyi-karabahi enklávé hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azerik között. Az ellenségeskedés legutóbb tavaly szeptember 27-én újult ki, amikor

Azerbajdzsán támadást indított Hegyi-Karabah visszafoglalására, és jelentős területeket sikerült is újra ellenőrzése alá vonnia.

A harcok lezárásáról Nikol Pasinján örmény kormányfő, Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök novemberben állapodott meg. Az orosz békefenntartók megérkezése után stabilizálódott a helyzet az enklávéban. A békefenntartók segítségével több tízezer menekült tért vissza hegyi-karabahi otthonába. A harcokban nem végleges adatok szerint több mint 4700 ember vesztette életét.