Obama jelölhet választási évben új bírát, de Trump nem?
B. E.
2020.10.27. 19:30
Amit szabad Jupiternek, nem szabad Trumpnak. Legalábbis a demokraták szerint. Obama 2016 márciusában jelölte Merrick Garlandot alkotmánybírói posztra, Trump 2016 őszén nyerte meg a választást. Most Amy Coney Barrett jelölése és beiktatása indított tweetlavinát, bár ennek a fentiek ismeretében túl sok alapja nem volt. Mi ez, ha nem kettős mérce?
A hétgyermekes családanya beiktatása óriási port kavart. Mivel Trump jelölte az alkotmánybírói posztra, a demokraták automatikusan ellene fordultak. Ellenszenvüket azzal indokolták, hogy jogilag nem korrekt a jelölése, ugyanis akkor már csak kevesebb mint két hónap volt hátra a választásokig. Hamar kiderült, hogy nincs igazuk.
Amy Coney Barrett esete nem az első, ha az időzítést nézzük, a helyzet komikumát pedig az adja, hogy
korábban demokrata elnök is jelölt már új alkotmánybírót a választási évben.
Nem is olyan régen, a legutóbbi választás előtt volt a legutóbbi eset. Ennek a nagyhangú posztolók nem nagyon jártak utána.
A másik érvük az volt, hogy elődje, Ruth Bader Ginsburg végakaratában azt kérte, ne üljön más a székébe a választások eredményéig, de legjobban ő tudhatta, hogy jogilag ez nem állja meg a helyét, és nem az ő végrendelete fogja meghatározni Amerika legfelsőbb bíróságának összetételét és utódjának kinevezését.
ACB (ahogy emlegetik) ismételten hangoztatta, hogy a jog és annak követése számára mindennél fontosabb: „A bírák nem ébredhetnek egy napon arra, hogy »mostantól szeretem a fegyvereket vagy utálom a fegyvereket« (...), aztán mennek, mint egy királyi fenség, és ráerőltetik az akaratukat a világra.” Személyes irányultságukat tehát mindenképp el kell felejteniük, amikor felöltik a talárt. Egy bíró esetében
a jog és csakis a jog szolgálhat alapul,
amikor a munkáját végzi.
Erre Barrett felhívta a figyelmet akkor is, amikor felesküdött pozíciójára.
Trump több alkalommal is említette, azért tartja fontosnak, hogy a legfelsőbb bíróságba a szakmájukat valóban tisztelő bírák kerüljenek, mert hosszú ideje nem tapasztalható a bírák pártatlansága, ezt pedig nem engedheti meg magának Amerika legmeghatározóbb jogi egysége. Ezért is találta Barrettet a legmegfelelőbb jelöltnek a posztra.
Amy Coney Barrett mindössze 48 éves, hat testvére van. Már a gimnáziumban a diákönkormányzat alelnöke volt, és első angol–francia szakos diplomája után a Notre Dame-on szerezte jogi diplomáját osztályelsőként, summa cum laude minősítéssel. Jogászkarrierjét megszakítva egyetemi professzor lett, majd kutatásokban vett részt, végül 2010-ben John Roberts főbíró a szövetségi fellebbviteli tanácsadó bizottság bírájának nevezte ki.
Az ő esetében a demokratáknak mégsem olyan fontos a feminizmus és a női hang, mivel Trump jelöltje volt. Ez is mutatja, hogy
amikor a liberálisok arról beszélnek, hogy hímsoviniszta a világ, és a nők nem kapnak elég teret, akkor tényleg ez a fontos nekik.
Arról ne is beszéljünk, hogy egy fekete főbíró, Clarence Thomas eskette fel, és BLM így, BLM úgy, ez sem volt kielégítő az amerikai demokratáknak. Azt pedig felejtsük is el, hogy két gyermeke színes bőrű.
A hivatalos bejelentésről és a reakciókról itt számoltunk be:
Hatalmas konzervatív győzelem: Trump jelöltje alkotmánybíró lett
A szenátorok párthovatartozás szerint, 52:48 arányban szavazták meg az új alkotmánybírót. Egyetlen republikánus politikus, Maine állam szenátora, Susan Collins voksolt együtt a demokratákkal, és adott le nemleges szavazatot. Donald Trump amerikai elnök üdvözölte a döntést. Történelmi nap ez Amerika számára” – jelentette ki a Fehér Házban az esketési ceremónián.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
