Ma van a britek nagy napja, ma tartják az EU-tagságról szóló népszavazást. A végeredményt mindenki izgatottan várja. Miről is szól a Brexit?

A miniszterelnöki pozícióért folytatott harcban David Cameron megígérte, hogy ha ő lesz a kormányfő, akkor népszavazást tart majd az EU-tagságról. Célja az egyre növekvő euroszkeptikusok táborának megállítása volt.

Korábban Nagy-Britannia és az Európai Unió között megállapodás született a London által igényelt EU-reformokról, amelynek értelmében szigorították a munkavállalók szociális ellátását, valamint megengedték a szigetországnak, hogy nem kötelezően részt vennie a szorosabb uniós integrációban.  Nagy-Britannia már eddig is különleges státusz élvezett az Unión belül, de a reformokkal ezt még jobban megerősítették.

Habár Cameron 2017 végéig ígérte a népszavazást, idén februárban bejelentette: június 23-án döntenek az uniós tagságról.

A Brexit-pártiak szerint a brüsszeli bürokrácia túlburjánzott és csak akkor vehetik vissza az országuk feletti tényleges ellenőrzést, ha kilépnek az EU-ból. A britek számára mindig is fontos szerepet játszott szuverenitásuk megtartása. Szerintük egyre nagyobb problémát jelent az uniós tagországok felől érkező, korlátozás nélküli bevándorlás. Az EU menekültpolitikája emiatt nagy befolyással van a szavazókra.

Mások szerint az EU-val kötött megállapodás a reformokról elég Nagy-Britannia számára, mert saját érdekeik szerint alakították az együttműködést. Egyesek pedig az unión belül történő szabad mozgásra is előnyként tekintenek, amivel nagy gazdasági, kulturális és társadalmi előnye származik az országnak. Ráadásul sokan félnek attól, mi történne a gazdasággal, ha a britek elhagynák az EU-t. Becslések szerint az uniós lét évente 30-90 milliárd font (13-37 ezermilliárd forint) többletbevételt jelent, amitől elesne az Egyesült Királyság.

Ha a Brexit mellett döntenek a szavazópolgárok, akkor a kormánynak kezdeményeznie kell az EU-ból történő kilépést. A történelemben eddig még nem volt példa arra, hogy valaki kilépett volna az Unióból, ezért még nem tudjuk pontosan, hogyan zajlana ez a folyamat. Egyből azonban nem tudnak távozni az Európai Unióból; egy kétéves kilépési folyamat következne, aminek a végén elvesztenék az EU tagságukat.

A britek azonban a továbbiakban is szeretnék élvezni az unió nyújtotta gazdasági előnyöket, de ehhez a szabályok 95 százalékát alkalmazniuk kellene. A kilépéssel viszont elvesztenék az Unióra gyakorolt befolyásukat. Ha kilépnek akkor is fizetniük kell az uniós költségvetésbe, csak kevesebbet, mint most. A távozás komoly gazdasági visszaeséshez vezethet.

Nagy-Britannián kívül is vannak Brexit-pártiak, akik szerint ha a britek távoznának az EU-ból, akkor végre egységes Európa jöhetne létre. Az elemzők szerint viszont ezzel majd gyengül az EU, mert egy erős tagállam távozik a sorból. Ráadásul másokban is felmerülhetne az EU-tagságról szóló népszavazás gondolata. Mindemellett a vészjósló hangokra erősítene rá a kilépés, hiszen többet szerint már most a dezintegráció felé halad Európa.

A kilépésnek közvetlenül csak enyhébb hatása lenne a magyar gazdaságra. Leginkább az uniós források megcsappanását éreznénk itthon.

Nagy-Britannia nem tagja az eurózónának, így az eurózónán kívüli tagállamok fontos szövetségest veszítenének és gyengülne pozíciójuk

Ha a britek kilépnek, akkor sem fognak olyan alacsony presztízsű munkákat elvállalni, amelyeket többnyire közép-kelet európaiak végeznek. A dolgozó magyarok hozzájárulnak a brit gazdasági növekedéshez, így nincs mitől félniük.

Ez igen jól jönne David Cameronnak, mivel ő az EU-tagság mellett érvelt, és csúnya bukás lenne számára, ha a referendumon a szavazók mégis úgy döntenének, hogy távoznak az EU-ból. A kilépés valószínűleg kormánya bukását jelentené. Egyelőre szoros a küzdelem a két oldal között. A pénzpiacok nyugodtabbak lennének ha a maradáspártiak győznének. Cameronék valószínűleg arra törekednének, hogy további reformokat hajtsanak végre az EU-ban. Kérdéses, hogy az EU ezek után ezt mennyire engedné.

Ez pénteken fog kiderülni. A közvélemény-kutatások rendre a két tábor egyforma nagyságát mérték. Ha el is tért néha egymástól a Brexitet pártolók és az ellenzők tábora, igen csekély volt a különbség. A szavazás reggelén kiadott közvélemény-kutatások éppen hogy, de a maradás pártiak előnyét mérték – hibahatáron belül.

(Hirado)