Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

„Nyet means Nyet” – Oroszország már 2008-ban aggódott Ukrajna és a NATO miatt

888.hu

2022.05.19. 16:00

Érdekes dokumentumra bukkant a 888.hu a Wikileaks nevű szivárogtatóportálon. A „Nyet means Nyet” (magyarul: a nem nemet jelent) című feljegyzés szerzője William J. Burns, volt moszkvai nagykövet, aki jelenleg a CIA igazgatói tisztségét tölti be.

 

2008-ban NATO-csúcstalálkozót tartottak Bukarestben. Az áprilisban rendezett eseményen a katonai szövetség közölte, hogy nem veszik fel a két szovjet utódállamot, Grúziát és Ukrajnát, de a döntést még abban az évben, decemberben felülvizsgálják.

(Photo by FREDERIC STEVENS / POOL / AFP)

 

Frank-Walter Steinmeier, Németország akkori külügyminisztere közölte, hogy Grúzia és Ukrajna esetleges meghívása rendkívüli módon megterhelné a NATO, illetve a Nyugat valamint Oroszország viszonyát, s ezt – különösen Koszovó után – mindenképp el kell kerülni. Több magas rangú konzervatív politikus is bírálta a szociáldemokrata külügyminisztert, felettébb szerencsétlennek nevezve, hogy a német elutasítást indokolva Moszkva magatartására hivatkozott.

Ukrajna akkori Moszkva-barát elnöke, Viktor Janukovics úgy látta, nincs szükség arra, hogy az ország csatlakozzon a NATO-hoz, a parlament pedig 2010-ben megszavazta, hogy az ország a szövetségen kívüli státuszt kapjon.

2014-ben, a Krím elcsatolása után azonban Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök azt mondta, „megváltozott az ország véleménye a NATO-tagságról”, három évre rá pedig a kijevi parlament törvényt fogadott el, amely újra a NATO-tagságot jelölte meg az ország céljaként, később pedig az alkotmányt is így módosították.

Érdekesség, hogy Angela Merkel német kancellár 2014-ben azt mondta, hogy

nincs szó Ukrajna csatlakozásáról, és a NATO szolidaritásáról biztosította Kijevet a kelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és jelezte, hogy a maga részéről kész további büntetőintézkedésekre Oroszországgal szemben.

(Photo by JIM WATSON / AFP)

 

Oroszországnak nem tetszett, hogy Ukrajna a NATO felé kacsintgat. Legalábbis erről árulkodik egy 2008 február 1-re keltezett dokumentum, amelyet William J. Burns, az Egyesült Államok akkori moszkvai nagykövete jegyzett és a Wikileaks nevű szivárogtató portálon került nyilvánosságra.

 

(Photo by BRENDAN SMIALOWSKI / AFP)

 

A dokumentumban leírják,

A visszafogott első reakciót követően Ukrajna azon szándékára, hogy NATO-tagsági cselekvési tervre pályázik a bukaresti csúcstalálkozón, Lavrov külügyminiszter és más magas rangú tisztviselők megismételték határozott ellenzésüket, hangsúlyozva, hogy Oroszország a további keleti terjeszkedést potenciális katonai fenyegetésnek tekintené. A NATO-bővítés, különösen Ukrajna felé, továbbra is »érzelmi és neuralgikus« téma Oroszország számára, de stratégiai és politikai megfontolások is közrejátszanak.”

 

Burns feljegyzése szerint Oroszország adott esetben még el is hitte, hogy a NATO nem jelent fenyegetést rá nézve, de úgy látták, „a közelmúlt katonai tevékenységei a NATO-országokban (az amerikai előretolt műveleti központ létrehozása stb.) nem a kinyilvánított szándékok, hanem a lehetőségek alapján kell értékelni (a helyzetet – a szerk.).”

A feljegyzés szerint Lavrov hangsúlyozta,

Oroszország „befolyási övezetének” fenntartása a szomszédságában anakronisztikus, de elismerte, hogy a USA-nak és Európának „jogos érdekei” vannak a térségben.

 

Az orosz külügyminiszter azzal érvelt, hogy míg az országok szabadon alakíthatják ki azt, hogy milyen politikai-katonai struktúrákhoz csatlakoznak, szem előtt kell tartaniuk, hogy milyen hatással lesz az a szomszédaikra. Szerinte Oroszország meg van győződve arról, hogy a bővítés nem biztonsági okokból történt, hanem egy a hidegháború öröksége.

 

Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozási törekvései nem csak egy érzékeny pont Oroszországban, hanem komoly aggodalmakat keltenek a régió stabilitására gyakorolt következményekkel kapcsolatban. Oroszország nem csak azt érzékeli, hogy bekerítik, és a régióban aláássák a befolyását, hanem tart a kiszámíthatatlan és ellenőrizetlen következményektől, amelyek komolyan befolyásolnák az orosz biztonsági érdekeket.”

– olvasható a dokumentumban.

(Photo by FILIPPO MONTEFORTE / AFP)

 

Megjegyzik azt is, hogy az Ukrajnában élő orosz kisebbség ellenzi a NATO tagságot és ez egy olyan nagyobb szakadáshoz vezethet, ami erőszakkal, vagy legrosszabb esetben polgárháborúval járhat. Ilyen esetben Oroszországnak el kell döntenie, hogy beavatkozik – ez pedig egy olyan döntés, amivel nem akarnak szembesülni.

Kiderült az is, hogy Oroszország azért is ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, mert volt egy hadipari együttműködés a két ország között, például ukrán gyárakban készítettetek orosz fegyvereket.

 

William J. Burns teljes memója ITT olvasható teljes egészében angolul.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére