A mozgalom az Egyesült Államokban kezdődött 2013-ban, és mára az egyik legerősebb kezdeményezéssé vált, amely nemzetközi szinten harcol a faji megkülönböztetés ellen – hangsúlyozta Petter Eide, a Szocialista Baloldal nevű norvég párt képviselője szombaton.

A Black Lives Matter ismertsége és támogatottsága azt követően szélesedett ki, hogy az egyesült államokbeli Minneapolisban 2020 májusában, egy brutális rendőri előállítás során életét vesztette az afroamerikai George Floyd, s a mozgalom tüntetések sorozatát szervezte a feketéket sújtó rendőri erőszak ellen. Petter Eide szerint a mozgalomnak köszönhetően számos országban előtérbe kerültek a rasszizmus jelentette problémák, és új vita kezdődött a kérdésről.

Úgy tudni, hogy a Nobel-békedíj jelöltjeinek idei listáján többek között a WikiLeaks alapítója, Julian Assange, Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki politikus és két társa, számos sajtószabadságért harcoló szervezet, Donald Trump volt amerikai elnök, valamint az Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetség (GAVI) is rajta van már.

A Nobel-békedíjat a norvégiai Nobel-bizottság ítéli oda minden év októberében. A jelöléseknek január 31-ig kell beérkezniük az arra felhatalmazott személyektől. A bizottság évente több száz ajánlást kap, a jelöltek többségének nevét nem hozzák nyilvánosságra.

A Nobel-békedíj az egyetlen Nobel-díj, amelyet nem természetes személy is megkaphat. Gyakran részesültek szervezetek az elismerésben, a vöröskereszt például többször is volt díjazott.

Ez az egyik legtekintélyesebb nemzetközi kitüntetés. A díjat – a többi Nobel-díjjal együtt – Alfred Nobel svéd kémikus, a dinamit feltalálója alapította. Nobel akarata szerint a békedíjat az a személy vagy szervezet kapja, aki vagy amely az elmúlt év során a legtöbbet tette a nemzetek közötti testvériségért, a nemzetközi békéért.

2020-ban az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) ítélték oda a rangos elismerést.