Nizza polgármestere a barcelonai támadás után elmondta, összehívja európai társait, hogy megvitassák, miként lehetne fokozni a biztonságot a kontinens városaiban.

A Nizzában elkövetett tavalyi gázolásos terrortámadás az első ilyesfajta merényletek közé tartozott a migránsválság fokozódása óta tartó európai terrorhullámban. Akkor 86 ember vesztette életét. Azóta Berlinben, Londonban, Stockholmban és tegnap Barcelonában is elkövették ezt a fajta aljas támadást, és akkor a robbantásos, késes vagy fegyveres támadásokról még nem ejtettünk szót. Christian Estrosi úgy érzi, valamit tenni kell ez ellen, mert talán ez a legkiszámíthatatlanabb és legegyszerűbben kivitelezhető merényletfajta.

– mondta a polgármester.

A politikus azt is elmondta, nehéz döntést hozott azzal, hogy 30 millió eurót fordít a gázolásos támadások lehetséges célpontjainak megvédésére, de a többi városnak is többet kellene költenie erre, hiszen a biztonság az elsődleges. A polgármester számos város – egyik várost sem említette név szerint – vezetőjével és Julian Kinggel, az Európai Bizottság biztonsági unióért felelős biztosával találkozik majd szeptember 28-29-én. Ezeken a megbeszéléseken az esetlegesen akadályozó tényezőnek számító európai és nemzeti törvények módosítását, és a biztonság fokozásának módszereit beszélik meg majd.

• 2016. július 14. – Franciaország: Nizzai merénylet, 86 halott, 434 sérült
• 2016. december 19. – Németország: Berlini terrortámadás: 12 halott, 56 sérült 
• 2017. március 22. – Nagy-Britannia, Londoni, 5 halott, 49 sérült
• 2017. április 7. – Svédország: Stockholmi merénylet: 5 halott, 14 sérült
• 2017. augusztus 17. – Spanyolország: Barcelonai terrortámadás, eddig 14 halott, 90 sérült

 (Reuters)