A nizzai terrortámadás mintegy ötven sebesültje még az életéért küzd - közölte Francois Hollande elnök a dél-franciaországi város kórházában péntek délután tett látogatása után.

A politikus elmondta, hogy a csütörtök esti merénylet halálos áldozatai között sok a külföldi, és a gyermek.

Hollande további merényletekre figyelmeztette a franciákat valamint arra, hogy a szélsőséges csoportok elleni küzdelem hosszú ideig tart, mert e csoportok további támadásokat próbálnak majd elkövetni "a nyugati értékek ellen".

Franciaország erős állam, amely túléli ezt a tragédiát is - jelentette ki az államfő, és mindenkit egységre, erőre, összetartásra  szólított fel.

– tette hozzá Hollande.

A francia elnök egy korábbi nyilatkozatában közölte: felszólította a hadsereg hadműveleti tartalékosait a csendőrség támogatására. Úgy fogalmazott, hogy a felhívást  minden olyan személyhez intézte, "aki valaha is szolgált a fegyveres erők kötelékében". Hozzátette:

Manuel Valls francia  miniszterelnök közölte, hogy mintegy 26 ezer főt mozgósítanak a fokozott biztonsági készültség fenntartása érdekében. A tartalékosok mozgósításának az idejéről, folyamatáról és pontos számukról a francia csendőrség vezetősége dönt.

A védelmi minisztérium szerint a több mint 200 ezer tartalékos egy részének a mozgósítása lehetővé tenné a francia erők számára, hogy egyszerre több műveletet hajtsanak végre.

Franciaországot tavaly január óta három súlyos terrortámadás rázta meg. A 2015. november 13-i párizsi merényletek óta van érvényben rendkívüli állapot Franciaországban, amelynek keretében a katonaságot is bevonták a közbiztonság erősítésére tett erőfeszítésekbe.

Francois Hollande korábban elmondta azt is, hogy már a parlament előtt van az a törvénytervezet, amely október végéig kiterjesztené a rendkívüli állapotot.

Az Országos Mentőszolgálat közép-magyarországi igazgatója szerint több lehet a nizzai terrortámadás sérültjeinek a száma, mint amennyiről a sajtóban hallani lehet. Úgy véli, hogy számos könnyebb sérültet nem a helyszínen láthattak el, mert ők látva a halottakat és súlyos sérülteket inkább maguk kereshették fel a kórházakat – mondta Göndöcs Zsigmond.

A hasonló tömegbaleseteknél alkalmazandó egészségügyi protokollról általánosságban elmondta: a helyszínen egy úgynevezett kárhelyparancsnok, vagy egy kijelölt osztályozó orvos kezdi meg a sebesültek besorolását. Külön szakmai protokollja van annak, hogy milyen szempontok alapján kell valakiről lemondani, kinek kritikus az állapota. A helyszíni diagnózis az alapvető funkciókat vizsgálja, nem kell mindenre kiterjedően teljesen pontosnak lennie.

A nizzai terrorcselekmény helyszínéről azt mondta: első feladat biztosan a helyszín felderítése volt, mivel mintegy két kilométeres területről van szó. Egy közeli szálloda földszintjét alakították át sebesült-gyűjtőhellyé, osztályozó ponttá, ugyanezt alkalmazták a mentésben résztvevők a brüsszeli terrorcselekményeket követően is.

(MTI)