Nevetséges: Merkel nem a bevándorlástól, hanem Steve Bannontól félti Európát
888.hu
2019.02.16. 17:15
Súlyos bajok gyötrik Európát, harcolni kell érte, és küzdeni kell a multilateralizmusért, a nemzetközi ügyek egyetértésen, többoldalú megállapodásokon alapuló formálási módjának megõrzéséért is - mondta Angela Merkel német kancellár szombaton az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). A kancellár arról is beszélt, hogy Steve Bannontól, Trump egykori tanácsadójától félti Európát.
Kiemelte: Európa súlyos nehézségei közé tartozik a gazdasági hiányosságok sora, a "nem megfelelő mértékű innovációs képesség", és az a veszély is, hogy a többoldalú megállapodások helyett megjelenhet a "mindenki mindenki ellen" elve az egymás közti kapcsolatokban – írja az MTI.
A kancellár szerint nehezíti a helyzetet, hogy Európának vannak ellenfelei, így például Oroszország, amelynek a "hibrid hadviselése" valamennyi európai országban érezhető. A kancellár a harmadik világból érkező migrációs nyomást nem nevezte meg a legnagyobb veszélyek között, holott az politikai és biztonságpolitikai kockázatot is jelent. Ám azt mondta, hogy új alapokra kell helyezni az Afrikával folytatott fejlesztési együttműködést, az illegális migráció elleni küzdelem sikere érdekében is. Orbán Viktor politikai álláspontjához hasonlóan nyilatkozott akkor, amikor azt mondta: a gondokat helyben kell megoldani.
A veszélyek között említette, hogy megjelentek mások is, köztük Steve Bannon – Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadója –, akik nem az "európai modell" sikerén munkálkodnak. Tevékenységükkel szemben "közösen védekeznünk kell, és még nem vagyunk eléggé képesek erre" – mondta a német kancellár.
Steve Bannon korábban bejelentette, hogy egy bevándorlásellenes mozgalmat kíván létrehozni, amellyel össze szeretné fogni a bevándorlásellenes erőket Európában, hiszen egységben könnyebben fel lehetne lépni a Soros György által elérni kívánt, migránsok millióinak betelepítésével járó Soros-terv ellen. Az olasz Matteo Salvini által irányított Liga szeptemberben csatlakozott a kezdeményezéshez.
Aláhúzta:
küzdenünk kell Európáért és a multilateralizmusért, és küzdenünk kell mindazokkal, akik úgy vélik, hogy a legjobban otthon, és másokkal szemben tudják megoldani a problémákat".
Vagyis lényegében Merkel a "nemzetek Európája" koncepció ellen küzdene, amely elutasítja a bevándorlást és az Európai Egyesült Államok gondolatát és amely nagyobb szuverenitást biztosítana a tagállamoknak.
Arról is szólt, hogy Oroszország minden nehézség ellenére a Nyugat partnere, az elzárkózás következménye pedig csak az lenne, hogy függő helyzetbe kerül Kínával.
Európának nem fűződhet geostratégiai érdeke ahhoz, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Oroszországgal"
– jelentette ki Angela Merkel.
Oroszország "politikai alapú, tudatos" kiszorítása az európai földgázpiacról ugyancsak helytelen lenne. Orosz gázt a hidegháború idején is vásároltak nyugat-európai országok, például az egykori Nyugat-Németország, és "nem lehet annyira rossz a helyzet", hogy szakítani kellene ezzel a gyakorlattal – mondta a kancellár.
Az Északi Áramlat-2 vezetékkel szembeni bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: "egy orosz gázmolekula orosz gázmolekula marad akkor is, ha Ukrajnán keresztül érkezik, és akkor is, ha a Balti-tenger alatt".
Angela Merkel a földgázvezeték építését hevesen ellenző amerikai kormányzattal szemben foglalt állást több további kérdésben is. Beszédében kiemelte, hogy "taktikai" nézeteltérések mutatkoznak Washingtonnal az iráni atomprogramról kötött nemzetközi szerződés ügyében. Európában éppen úgy veszélyesként ítélik meg Teherán ballisztikusrakéta-fejlesztési programját, vagy éppen beavatkozását a szíriai és a jemeni konfliktusba, mint Washingtonban, de nem tartják helyesnek az egyetlen működő megállapodás, az atomprogramról kötött szerződés felmondását.
A védelmi kiadások növelésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Németország számára ez alapvető fontosságú, azonban a Washington által elvárt 2 százalék helyett csak a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékának megfelelő összegig tudja emelni védelmi költségvetését 2025-ig. Ugyanakkor a nemzetközi fejlesztési együttműködésre fordított forrásokat is növeli, ami szintén alapvető a biztonság és a stabilitás szempontjából.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
