Ma délre várható az osztrák alkotmánybíróság döntése arról,  hogy megismétlik-e az osztrák elnökválasztást, írja a német gazdasági-politikai hírportál.

„A németek jelentős többsége elutasítja az Oroszország elleni NATO-politikát” címmel a német gazdasági-politikai lap azt írja, a megkérdezettek többsége osztja Steinmeier külügyminiszter véleményét, hogy nem célravezető a Moszkvával szemben „kardcsörtetés”. A YouGov-Deutsche Presse-Agentur közös felmérésén megkérdezetteknek csak a 16 százaléka értett egyet azzal, hogy a tervek szerint német katonákat állomásoztatnak a balti országokban.

Szlovákia egy fél évre ma veszi át az EU irányítását részben azzal a céllal, hogy Brüsszeltől hatalmat vegyen el, és azt a tagállamok kapják vissza, jelenti az uniós szakportál.

Tegnap Pozsonyban Miroslav Lajcak miniszterelnök azt mondta újságíróknak, hogy az EU-nak újfajta politikát kell folytatnia Oroszország és át kell gondolnia az ellene hozott gazdasági szankciókat. 

2017 első felében Málta veszi át az Európai Unió rotációs elnöki posztját. Málta máris 45-ről 150-re növelte az ország uniós képviseletének személyi állományát, hogy felkészülhessen a feladatra.   Ezután Nagy-Britannia következne, majd 2018 első félévében Észtország. Joseph Muscat máltai miniszterelnök kijelentette, készen áll arra, hogy megbeszélje, Nagy-Britannia helyett Észtországgal közösen lennének fél éven át uniós elnökök, de arra is nyitott, hogy 2017 egészében Málta és Észtország együtt irányítsa az Uniót.

Az osztrák lapok egyöntetűen azt várják, hogy az osztrák alkotmánybíróság új választásokat ír ki, olvasható a vezető német lapban.

Noha Oroszországban a hatóságok keresik, az EU bírósága blokkolta,  hogy kiadják Moszkvának azt a csecsent, akit az isztambuli repülőtéren elkövetett merénylet megszervezésével vádolnak – jelenti az orosz globális tévéállomás angol nyelvű portálja. Az orosz állampolgárságú csecsen Ahmed Csatajev korábban menekültstátuszt kapott Ausztriában, ami segítette abban, hogy többször is elkerülje kiadatását Oroszországnak, ahol terrorcselekmények elkövetésével vádolják. 2015-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz és jelenleg Szíriában harcol.

Svájc vezető lapjának „Több demokráciát, most!” címmel megjelent vezércikke így kezdődik: „A legtöbb európai csúcspolitikusnak a közvetlen demokrácia rémes elképzelés. Holott Európának a Brexit után nem kevesebb, hanem több népszavazásra van szüksége”. Hogy mifajták döntenek ma az EU-ban, annak bemutatására a lap idézi Juncker egyik, 1999-ből származó, a Der Spiegelben akkor elmondott szavait: „Elhatározunk valamit, majd hagyjuk ott állni egy ideig a szobában, hogy lássuk, mi történik. Ha nincs nagy zúgolódás, nincs lázadás, mert a legtöbben egyáltalában nem értik, miről döntöttünk, akkor tovább lépünk. Lépésről lépésre, ameddig már nincs idő a visszaútra”. Majd ez olvasható: „A történelem iróniája, hogy az irányított demokrácia éppen egy önkéntes alapon megrendezett referendummal vált irányíthatatlanná. Olyan referendummal, amely indítóját, David Cameront maga alá temette. Õ, aki halálosan biztos volt abban, hogy a nép többsége éppen úgy követi, mint a parlamenti többség. A vesztesek első frusztrációja Cameron ellen, a második a közvetlen demokrácia ellen irányult. Egy nap alatt a kontinensen már ilyen hangokat lehetett hallani: ’boldog vagyok, hogy Németországban nincs népszavazás’. A Focus magazin főszerkesztője a 33 millió brit szavazó döntését ’nem demokratikusnak’ jellemezte, míg a Die Zeit azt írta: ’A nagypolitika nem dönthető el egy törzsasztalnál’. Egy német twitterező pedig ezt üzente: ’Az emberek hülyesége a legjobb érv a közvetlen demokráciával szemben’”. Márpedig, írja a vezércikk, a Brexit-káosz nem azért tört ki, mert túl sok demokrácia játszott szerepet, hanem azért, mert túl kevés. „A Brexit demokratikus lázadás volt, sőt, talán az elfelejtettek jogos, demokratikus önvédelmének egy fajtája.” Ezután az olvasható, hogy míg a fiatalok  64 %-a nem ment el szavazni, az idősek 70 %-a elment. Vagyis az „Easy Jet” nemzedéke saját magát győzte le. Clinton után szabadon: „A demokrácia, te ostoba!”. Világos persze, hogy egy szavazólap bekeresztezése nem olyan mókás, mint a Facebookon egy lájkolás. De legalább e szavazás sokakat ráébresztett a demokrácia fontosságára. Arra, hogy részt kell venni a szavazáson.

A vezető amerikai külpolitikai folyóirat portálján „A Brexit hamis demokráciája” címen megjelent elemzés ezzel a mondattal kezdődik: „A népszavazások a demokrácia borzalmas mechanizmusai”. Később ez a mondat olvasható: „A Brexit valódi tanulsága az, hogy következményekkel terhes választóvonal húzódik a jövőt reménykedve nézők és azon lemaradtak között, akik úgy tapasztalták, hogy gazdasági helyzetük és életmódjuk rosszabbodott”. Majd ez jön: „Úgy is tekinthetünk a választóvonalra, mint amelynek egyik oldalán a kozmopoliták, a másik oldalon a szűk látókörűek állnak, akik olyan mély szociális és gazdasági trendekben gyökereznek, amelyek saját kulturális dinamikájukat hozzák létre”.

„A nyugati demokrácia összeomlása” című cikkét Reagan elnök gazdaságpolitikáért felelős államtitkára, Paul Craig Roberts, a Wall Street Journal volt társszerkesztője így kezdi: „A demokrácia már nem létezik a Nyugaton. Az USA-ban hatalmas egyéni érdekcsoportok, mint a katonai-biztonsági komplexum, a Wall Street, az Izrael lobbi, az agrobiznisz, energiaiparok… már régóta nagyobb befolyást gyakorolnak a kormányra a népnél. De most már a demokrácia látszatával is felhagytak.” A szerző a Brexitre térve ezt írja: „A Nyugaton uralkodóvá vált nézet szerint az embereknek nincs meg az a képességük, hogy politikai döntéseket hozzanak. A Brexit ellenfeleinek nézete világos: nem a brit népre tartozik, hogy szuverenitásukat egy brüsszeli, be nem számoltatható bizottságnak adják át.” Majd idézi Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét, aki  egyértelművé tette: „Az EU-nak nem az a filozófiája, hogy a tömegek eldönthetik sorsát”.  Majd: „A nyugati média egyértelművé tette, hogy ők sem fogadják el a népek döntését. A népszavazást ’rasszistának’ nevezik és ezért illegitimként lökhetik félre”.

„Az Európai Bizottság új online Stasit tervez?” címmel a konzervatív német hetilap arról számol be, hogy Brüsszel a nagyobb közösségi hálózatokkal (twitter, facebook, stb.) együtt viselkedési kódexet mutatott be, amely letiltaná a ’törvénytelen online gyűlöletbeszédet’. (A Stasi a volt NDK titkosrendőrsége.)  A témáról először a Gatestone Intézet számolt be, amely munkatársainak profilját a facebook lezárta. A cikk ezzel a mondattal fejeződik be: „Milyen jó, hogy ezt a cikket és szerzőjét nem a facebookon találják.”

Helmut Kohl volt német kancellár arra figyelmeztette az európai vezetőket, hogy ne alkalmazzanak túl sok nyomást Nagy-Britanniára a Brexit népszavazást követően. Elmondta, a referendum utáni tárgyalásokat nem szabad túlzott szigorral folytatni és azokat siettetni. Kohl, a kilencvenes években az európai integráció mögött álló ösztönző erők egyike hangsúlyozta, hogy ha rácsapják az ajtót Nagy-Britanniára, az „hatalmas hiba” lenne és az országnak még időre van szüksége, hogy eldöntse, mit akar a következő lépésben.  Hangsúlyozta, Európának egy lépést hátrálnia kell, mielőtt két lépést megtesz előre – mégpedig olyan ütemben, amely kezelhető minden tagállam számára. Majd kijelentette: „ahelyett, hogy további központosítás felé lépnének az európai vezetőknek nagyobb figyelemmel kell fordulniuk a nemzeti és térségbeli különbségek irányába”.

A 14 megvizsgált országból a kínaiaknak, utánuk az olaszoknak, majd a magyaroknak van a legnagyobb bizalma abban, hogy amennyiben Donald Trump lenne az Egyesült Államok elnöke, az jó lenne a világpolitikára nézve. A kínaiak 22, az olaszok 21 és a magyarok 20 százaléka gondolja így, idézi a pán-ázsiai portál az amerikai Pew Reserach Center felmérését a globális hozzáállásokról.

Hillary Clinton „bosszúálló boszorkány”, aki személyi állományát „ember alatti szemétként” kezelte, mondta el a Fehérházban titkos ügynökként korábban dolgozó Gary J. Byrne, aki most jelentette meg Hillary Clintonról szóló könyvét „Jellemválság” címmel. Elmondta, stábja rettegett tőle. Ha elnök lesz, jaj a világnak, fejtette ki véleményét Byrne. Az amerikai honlap ma ezzel a Churchill-idézettel szolgál: „Egyesek azt gondolják a szólásszabadságról, hogy ők azt mondhatnak, amit csak akarnak, de ha bárki visszabeszél, az számukra botrány.”

A világszerte a luxusingatlanokról beszámoló portál arról számol be, hogy az elegáns londoni Mayfairen belül „katari negyed” jött létre. A katariak jelenleg 1,4 milliárd dollár értékű ingatlant birtokolnak Mayfair városrészben. A fő tulajdonosok a királyi család tagjai.