Hallgattassék meg a másik fél is a Putyin nevét sehol nem tartalmazó Panama-papírok ügyében:

„A Putyinfóbia forrásponton” címmel a globális orosz tévéállomás  Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét idézi: „A Putyin-ellenes érzelem Nyugaton forráspontot ért el, és olyan mértékű lett, hogy szinte lehetetlen Oroszországról pozitív módon beszélni. Hozzátette: a Panama-iratokban egyetlen helyen nem található az orosz elnök neve. Ezért a nyugati sajtó csak gyanút sejtet és gyanúba kever.

„Göbbels nem írt ilyen részrehajlóan” címmel a portál azt írja, „Világszerte a lapoknak számos vezető politikus közül volt választanivalójuk: Petro Porosenkó ukrán elnöktől Szalman szaúd-arábiai királyig… De helyettük a nemzetközi médiumok többsége Putyint vádolta meg korrupcióval. És még akkor is, ha a cikk nem Putyinról szólt, a mellé tett kép mást sugalmazott.” A Guardian és az Independent az olvasók felháborodását követően órákon belül kényszerült eltávolítani Putyin képét főoldalukról. A Facebookon jelent meg az a megjegyzés, hogy „Göbbels nem írt ilyen részrehajlóan”, amivel a kommentelő a BBC „oroszellenes propagandáját” bírálta. Egy másik bíráló azt kérdezte, miért nem Porosenko és a szaúdi király fotóját tették ki, amikor az ő nevük ott van a Panama-dokumentumokban?  Mert ők barátok, kommentelt egy másik illető.

Az RT (Russia Today) Ruptly nevű hírszolgálata a Youtube-on 200 millió nézővel lehagyta a világ legnagyobb hírügynökségeit, mint a brit  Reuterst és a francia AFP-t. Kszénia Fedorova, a Ruptly főszerkesztője kijelentette, igen büszkék arra, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen nagy nézőszámot értek el. „A siker kulcsa az – tekintettel a kemény versenyhelyzetre -, hogy tudósítóink valóban exkluzív, eredeti tartalmat kínáljanak szerte a világból”.

A német médiában megjelenő dezinformációval és propagandával foglalkozó portál a Panama-dokumentumok ügyében arról ír, hogy a magát „Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciumának” nevező szervezet CIA-propagandisták egyesülése, és célkoordinátáinak már az első oldalán az áll a panamai dokumentumokról szóló írásban: „Putyinhoz kötődik”. A panamai ügy nyugati tálalását igen részletesen elemző cikk azt írja, az eredetileg a megszálló hatalmak által alapított  Süddeutsche Zeitung, a panamai dokumentumok átvevője, a Frankfurter Allgemeine Zeitunggal, a Die Zeittel, a Bild, a Tagesanzeiger, és a Die Welt lapokkal együtt azon német médiumok listáinak a tetején áll, amelyek kezét a kül-, gazdaság- és geopolitika terén az USA irányítja. A német adófizetők kényszerpénzén működtetett „közszolgálati adók” ugyancsak egyöntetűen Putyin orosz elnököt állították a Panama-papírügy középpontjába, noha neve egyik okmányon sem szerepel.

Az „Akaszd fel a bankárokat” portál arról ír a 11,5 millió darab panamai dokumentum ügyében, hogy legyen bárki is, aki a Mossack Fonseca-féle papírokat kiszivárogtatta, vélhetően jó szándék vezérelte, de szörnyű hibát vétett, hogy azokat a nyugati korporatív média egyikének, a Süddeutsche Zeitungnak adta át. E lap és nyomában a nyugati média a papírokban nem szereplő Putyinnal társította az egész ügyet. Ami a kiszivárgott iratokat kezelő Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciumát illeti, azokat teljes mértékben az amerikai Közintegritási Központ (CPI) szervezi és pénzeli. Annak pedig ezek a pénzügyi támogatói: ”Ford Alapítvány, Carnegie Alapítvány, Rockefeller Család Alapítványa, W. K. Kellogg Alapítvány, Nyílt Társadalom Alapítvány (Soros)”.

Craig Murray, Nagy-Britannia volt üzbegisztáni nagykövete (aki azért hagyta ott posztját és a brit külügyminisztériumot, mert országa még az olyan ottani kínzásokat sem ítélte el, mint hogy ellenzékieket élve megfőztek, mivel Üzbegisztán kulcsfontosságú logisztikai szerepet játszott az amerikaiak és szövetségeseik afganisztáni háborújában) azt írja „A korporatív média ajtónállói védelmezik a nyugati 1 százalák a panamai kiszivárogtatás” címet kapott cikkében, hogy a Panama-dokumentumok szűrése a nyugati korporatív sajtóban pontosan megfelel a nyugati kormányok agendájának. E média kizárólagos hozzáférést élvez a dokumentumokhoz. De nem a nyilvánosság. Csak nem azért, mert ott olyan óriásvállalatok tulajdonosainak, netán vezető újságírók nevei is megtalálhatóak, amelyeket a nyilvánosságnak nem szabad látnia? Azt mindenki tudja, hogy Oroszország és Kína korrupt. Erre nincs szükség panamai iratokra. De miért nem látjuk azokat a dokumentumokat, amelyek megmutatják, hogy Nyugaton mi ellen kell fordulniuk és tenniük valamit az embereknek?  Craig Murray azt írja, cikke kitétele óta több százezren olvasták el azt és kommentálták.

A 2015 februárjától indult honlapot azok működtetik, akiknek elegük volt, hogy az egykor magát baloldalinak valló Guardian mind tendenciózusabban ír a nyugati kormányok vonalát követve, mint ahogyan azt tette és teszi Líbiával, Szíriával és az ukrán válsággal kapcsolatban.  A Panama-papírokkal kapcsolatban felteszi a kérdést: Putyin helyett miért nem olvasunk Porosenkó ukrán elnökről, Pavlo Lazarenkó elítélt bűnözőről, Ukrajna volt miniszterelnökéről, Bidzina Ivanisviliről, a volt grúziai miniszterelnökről a „a bohóc Szakasvili idején”, és sorolja azokat, akik ott szerepelnek a panamai iratokban, beleértve a szaúdi királyt.  És az anyagokat kezelő CPI-t finanszírozók között (ld. fentebb, a Hang the Bankers-nél) még megemlíti  a Goldman-Sonnenfeldt Alapítványt. Vagyis ez lett a „tényfeltáró újságírásból”:  felsorolni a Nyugat és a milliárdosok („1 százalék”) ellenségeit geopolitikai nullákkal és a futottak mégekről, de  hallgatni azokról, akiknek ez a tálalás nagyon is az ínyükre van.

Az amerikai portál tényfeltáró csapata név szerint felsorolta a panamai-papírokban fellelhető,  azokban névvel érintett politikusok nevét, amelyek közül elsőnek Mauricio Macri USA-barát, neoliberális gazdaságpolitikát folytató argentin elnököt említi.

Már egy nappal a migránsok Görögországból Törökországba történő visszavitelük után az eljárás leállt, írja a vezető német lap. 202 embert szállítottak vissza tegnap, és ma, kedden, teljes csönd van Leszbosz és Kiosz sziget kikötőiben. Az Égei-tengeren lévő északi szigetek kormányzója ezt a migránsok megváltozott magatartásával indokolta.

Az EU hirtelen elfogadta, hogy Oroszországnak van beleszólása Ukrajna jövőjébe. Ha az unió becsületesebb  lett volna, és messzebb látónak bizonyult volna, akkor Ukrajna kevesebbet szenved. Jean-Claude Juncker, idézi a bizottsági elnököt az uniós ügyekre szakosodott lap, bejelentette, hogy Ukrajna legalább még húsz éven át nem csatlakozhat a közösséghez. Ugyanakkor a francia és a német külügyminiszter azt követelte, hogy Kijev ne állja az útját a szeparatisták által elfoglalt Kelet-Ukrajnában a helyi választásoknak, melyek minden bizonnyal a Moszkva-párti harcosok katonai sikerét betonozná be. Nem meglepő, hogy Lavrov orosz külügyminiszter helyeselte kollégái követelését. Ez az európai reálpolitika ne lepjen meg senkit: veszélyes katonai patthelyzet alakult ki Oroszország és Törökország között. Törökország NATO-tag, és létfontosságú az EU-nak, hogy csökkentse a menekültek áradatát az őket egyre kevésbé befogadni akaró és feszült EU-ba.  Ukrajna pedig válságban van. De e reálpolitikai megvilágosodásnak hamarabb kellett volna megtörténnie.

Glenn Greenwald, a világhírű brit újságíró e címmel írt cikket az angol nyelvű portálon: „Az izraeli megszállók ellen küzdeni ’terrorizmus’. Izrael bojkottja ’antiszemitizmus’. Akkor mi szabad?”

Hitler néven nyitott boltot egy ruhakereskedő Kairóban. A név fölött horogkereszt látható, ismerteti a fotóval illusztrált, sokaknak nem tetsző elnevezést az öbölbeli angol nyelvű napilap hírportálja. A bolt a Savarbi utcában van. A bolttulajdonos, Oszama Faruk azt nyilatkozta a Gulf Newsnak, hogy lenyűgözte a név és a jelkép.