Nemzetközi sajtószemle
2016.09.15. 10:28
„Dánia megtelt: leállítja a kvóta menekülteket” címmel a svéd portál arról tudósít, hogy a múlt század hetvenes évei óta az ország az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága menekültkvóta rendszerén keresztül fogadott be embereket. Most azonban Inger Stojberg dán migrációs miniszter drasztikus döntést jelentett be, amelynek értelmében ezután nulla menekültet fogadnak be a kvóta alapján, mert „egészen egyszerűen Dánia megtelt”. A döntésnek széles körű a támogatottsága a dán parlamentben, a Folketingben.
Immár a megismétlendő osztrák elnökválasztás második fordulójának kitolt dátumai is inognak – hívja fel a figyelmet a vezető osztrák lap. Wolfgang Sobotka belügyminiszter elejtett egy mondatot legutóbbi sajtókonferenciáján, azzal, hogy az új választási borítékok nyomtatását az osztrák állami nyomdának akarják adni, hogy azok valóban készen legyenek december 4-ig. (Az eddig kiküldöttek közül sok hibás volt és kieshetett belőlük a kártya.) Igen, de ez esetben nincs idő uniós pályázat kiírására, ami sértheti az uniós szabályokat. Marad és fokozódik a bizonytalanság.
„Szerbia is határkerítést akar felhúzni” címmel a vezető svájci lap arról tudósít, hogy az unióhoz csatlakozni akaró Belgrád a macedón és bolgár határon kívánja felépíteni a kerítést, „hogy új migránsok ezreit tartsa távol területétől”. Itt az ideje a „drasztikus intézkedéseknek” — idézi Aleksandar Vulin munkaügyi minisztert. A kormány a témával már a következő napokban foglalkozni fog.
„Mennyibe kerül egy nagykövet? A Demokrata Párt meghekkelt dokumentumai azt mutatják, hogy zsíros állásokat kapnak a bőkezű adakozók” címmel a globális orosz televízió angol nyelvű adása csemegéz a kedden a Guccifer 2.0 hacker révén nyilvánosságra hozott bizalmas amerikai iratok között. Megjegyzi, az amerikai nagykövetek több mint harmada politikai kinevezett. A példák felsorolásában elsőként rátér Colleen Bell, budapesti amerikai nagykövetre, aki 2 millió dollárral járult hozzá a Demokratikus Nemzeti Koalíció kasszájához.
Jemenben a bombázások nyomán nincs ennivaló, nincs víz, nincs infrastruktúra, tudósít a tévéállomás.
A hazai sajtó közölte azt a hírt, hogy az Egyesült Államok történetének legnagyobb katonai pénzsegélyében részesíti Izraelt: a két ország tegnap írta alá a megállapodást, amely révén Izrael 2019-től tíz éven át évi 3,8 milliárd dollár hadicélú pénztámogatást kap. Ami plusz információval az RT szolgál: a washingtoni Közel-Keleti Politika Kutató Intézet feljelentést tett a kormány ellen, mivel az a segéllyel megszegte az amerikai törvényeket, ugyanis Izrael atomhatalom, amely nem írta alá az atomstop egyezményt, és az ilyen országok segélyezése az amerikai törvények szerint tilos.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tagadta, hogy túl sokat inna, majd megivott négy pohár pezsgőt a Libération őt interjúvoló újságíróval elköltött ebéd során. Ezt maga Jean Quatremer, az interjút készítő újságíró árulta el.
Egy hackertámadás során napvilágra került e-mailben Collin Powell volt amerikai külügyminiszter Hillary Clintonról és Donald Trumpról szólva azt írta, „Trump nemzeti szégyen”.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kijelentette: „Trump nem csak az EU, hanem az egész EU számára probléma. Ezért remélem, hogy Hillary Clinton nyer” — idézte őt reggeli e-mailjében a portál szerkesztősége.
Hillary Clinton hatalmas, 3:1 arányban vezet Trumppal szemben a zsidó szavazók között — idézi az Egyesült Államok zsidó közösségének vezető lapja az Amerikai Zsidó Bizottság legújabb felmérését. 61 százalékuk szavazna Hillary Clintonra, 19 százalék Trumpra. 8 százalék még nem döntött és 9 % valószínűleg harmadik jelöltre fog szavazni novemberben.
„Ébresztő Amerika! Ne szavazzatok a hamis aranyat ígérő hamis prófétára” – sürgette a választókat a volt globalista mexikói elnök, Vicente Fox a Washinton Postnak adott interjújában. Fox „Trump-utálatának” oka egyszerű: a szuperglobalista mexikói elnök „NAFTA plusz” tervében azt javasolta, hogy vonják össze az Egyesült Államokat, Mexikót és Kanadát egyetlen országgá, az Európai Unió mintájára, ahol ugyanazon pénzt használnák és így megoldható lenne a migráció kérdése is. Fox korábban Trumpot már Hitlerhez hasonlította és „a XX. század csúf gringójaként” beszélt róla. Fox bírálta Pena Nieto jelenlegi mexikói elnököt is, amiért az meghívta Trumpot Mexikóba.
„Arron Banks-nek olyan üzenete van, amelytől minden eurokratának megfagy a vére” — kezdi cikkét az amerikai tulajdonú portál európai kiadása arról, hogy a Brexit-motor Nigel Farage fő finanszírozója most elhatározta, az európai kontinensen fog összefogni az egyes országok megfelelő politikusaival, hogy ők is hagyják el az Európai Uniót. Azt akarja, hogy „globálissá tegye a populista, elitellenes, hazai embereknek szóló üzenetét”. A Politicónak nyilatkozva hozzátette: „Ez az üzenet – vagyis hogy a politikai establishmentet meg lehet dönteni – jól megy”.
Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének és Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek ellentétes a víziója. Tusk hiszi, az EU-nak időre van szüksége sebei nyalogatására és vissza kell vennie a hatalmából Brüsszel rovására, és azt át kell ruházni a tagországi fővárosokra. Juncker pedig a tagországokat közös cél felé noszogatja.
A brüsszeli uniós szakportál beszámol arról, hogy Juncker bizottsági elnöknek tegnap az Európai Parlamentben az unió helyzetéről elmondott beszédére negatívan reagáltak a „populisták”. Nigel Farage (Brit Függetlenségi Párt elnöke), a Brexit egyik motorja kijelentette, Juncker a Brexitből semmit nem tanult, ugyanazt a receptet ismételgeti. Farage a liberálisok vezérét, Verhofstadt-ot „EU nacionalistának” bélyegezte föderalista nézetei miatt és kijelentette, az EU háborút hirdetett azzal, hogy Verhofstadt lesz az EU részéről az egyik főtárgyaló. Marine Len Pen kijelentette, Juncker beszéde az EU temetésének hangzott. Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia a Brexit miatt egyáltalában nem omlott össze, mint oly sokan jósolták. Ami mutatja, ott lehet hagyni az uniót és jobban jönni ki belőle.
A német gazdasági portál bő terjedelemben foglalkozik azzal, hogy Josef Resch, az az ember, aki saját szakállára kutatja az MH-17 malájziai gép Ukrajna fölötti lelövését 2014 júniusában, hallgat, mert retteg az életéért. Kijelentette: „Meg vagyok győződve arról, hogy senkit nem érdekel, valójában mi történt és hogy ki áll a gép lelövése mögött. Nagy a tét. Európának Oroszországhoz és Ukrajnához való viszonya.” A lelövés következtében 288-an vesztették életüket. Közöttük négy német. Resch 2014. szeptemberében 30 millió euró jutalmat ígért annak, aki nyomra vezeti, hogy kik lőtték le a gépet. Később ezt az összeget 17 millióval megemelte, mivel rá szeretne jönni, hogy kinek áll érdekében az ügy eltussolása.
Fél évvel azután, hogy bejelentették a „deradikalizációs” központokat nyitnak minden francia régióban, az első ilyet most be is mutatták a sajtó képviselőinek — tudósít az ultraliberális francia napilap. E szép fekvésű „medikoszociális” központok célja, hogy itt megtanítsák a dzsihadistákat, hogy többé ne legyenek radikálisak. A központban még a műalkotások is a szeretetről szólnak. Egy ottani freskónak például ez a címe: „Ó, szeretet!”.
„A német befektetők szeretik ’Orbanisztánt’” címmel a vezető német gazdasági napilap arról tájékoztatja olvasóit, hogy a magyar miniszterelnök és kormánya menekültpolitikája ellen irányuló súlyos bírálatok dacára „a külföldi vállalatok igen jó érzik magukat Magyarországon. Sőt, a fellendülés miatt az országot még szakember hiány is fenyegeti”. Néhány címszó a cikkből: „jobboldali populista”, Asselborn, Szijjártó. Magyarországon több mint 6000, elsősorban német tulajdonú cég foglalkoztat több mint 300 000 embert, idézi a cikk Varga Mihály gazdasági minisztert. A cikk ismerteti azt is, milyen erőfeszítéseket tesz a kormány a szakemberhiány orvoslására.
Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexittel foglalkozó biztosa a német portálnak adott interjújában kifejtette, ha létrejön egy közös uniós hadsereg, akkor az EU már nem fogja védelmét átengedni az Egyesült Államoknak. Hozzátette, hogy az eljárás semmiképp nem a NATO ellen irányul.
A londoni City bankjai nyomást gyakorolnak a brit kormányra, hogy több időt adjon nekik annak érdekében, hogy teljes mértékig fel tudjanak a Brexitre készülni. A cikk szerzője szerint a kormány mutathat erre hajlandóságot.