A jobboldali német lapban „Történelmi dátum, amikor a CDU az AfD mögött landol” címmel írt cikk vezeti a tegnapi mecklenburgi választásokról szóló beszámolókat, ahol a kancellár pártja csúfos vereséget szenvedve a „szélsőjobboldali, nacionalista, populista” Alternatíva Németországnak párt mögé szorult. További cikkek címei: „A választási kudarc kínos Merkelnek – és figyelmezetés”; „Von Storch AfD politikus: a Merkel-korszak végének kezdete”; „A Merkel-bónusz kidurrant”; „Nem csak a munkanélküli férfiak választották az AfD-t”; „A zöldek röpülnek a schwerini parlamentből”.

 „Merkel török tartományi politikus benyomását kelti” címmel tudósít a lap arról a megszégyenítő helyzetről, amelybe a német kancellár került Erdogan török elnökkel szemben. A cikk elején nagy fotó mutatja be, ahogyan a G20-ak hangcsou-i tárgyalásán Erdogan méltóságteljesen ül foteljében. A másik fotelben a megszeppenten Merkel foglal helyet. Mögöttük két hatalmas török zászló, félholddal. Kettejük előtt lévő asztalon egy török és – írja a lap – egy látszólag sebtében odatolt német zászló. Merkel olyan benyomást tesz, mintha Erdogan egy tartományi kormányzóját fogadná. De a cikk egyik alcíme ezt már le is szögezi: „Erdogan dönt Merkel sorsáról”.

A brit hírügynökség a mecklenburgi választások eredményéről írt tudósításában arról számol be, hogy az AfD második helye, meggyengítheti Merkel esélyeit, hogy negyedszerre is kancellának válasszák meg. Egy német politológus azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy „ez sötét nap Merkelnek”. Frauke Petry, az AfD társelnöke kijelentette: „Ez pofon Merkelnek – nemcsak Berlinben, hanem saját tartományában is. A választók egyértelművé tették, hogy mi a véleményük a katasztrofális bevándorlási politikájáról. Az eredmény remélhetőleg helyére teszi a kancellárt.” Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke Twitter-üzenetében kommentálta a választást: „Ami tegnap lehetetlen volt, lehetővé vált: az AfD hazafiai felmosták a padlót Angela Merkellel. Szívbéli gratulációm!” Az eredmények ellenére az SPD-nek és a CDU-nak együtt elég képviselői helye van ahhoz, hogy továbbra is koalícióban kormányozza a tartományt. De az SPD a 12,7 százalékot elért Baloldallal (Die Linke) is tudna kormányozni. A párt a választási eredmények nyilvánosságra kerülését követően kijelentette, hogy az opcióik még nyitottak.

„Merkel gonosz szellemei” a címmel kommentálja a német hírportál a mecklenburgi eredményeket.

A portál a győzedelmes AfD-re és a megalázott Merkelre összpontosító beszámolója „a CDU megkövült arcai” alcímmel is érzékelteti a kancellárra nézve súlyos helyzetet. Majd mégis azt írja, nevetséges Leif-Erik Holmnak, az AfD mecklenburgi vezetőjének Merkelt temető nyilatkozata. Holm szerint „Elvégeztetett…Angela Merkel CDU-ját magunk mögött hagytuk. Lehet, hogy ez a választás kancellársága végének kezdete.” Nevetséges, felel vissza a cikk. Mecklenburgnak 1,3 millió lakosa van és abból is csak 60 százalék ment el szavazni. Márpedig ez nem képviseli Németország lakosságát. Utolsó mondatában viszont ezt írja: „Amit azonban Holm mond, nem teljesen téves. Ugyanis az AfD a tartományi választást Merkel menekültpolitikájáról való szavazássá tette. És ezzel a taktikával nyertek.”

A portál reggeli e-mailjében azt írja, hogy a mecklenburgi választások nyertesei nem Schwerinben (a tartomány fővárosában) vagy Berlinben, hanem Münchenben ülnek. Horst Seehofer, a CSU elnöke most úgy gondolja, hogy a kancellárt a menekültpolitikája miatt még inkább le kell váltani. Merkel kancellár viszont a múlt héten világossá tette, hogy menekültpolitikáját helyesnek tartja, és nem gondol arra, hogy kimondja azt, hogy Németország kapacitása elérte a felső határát. Ez egyértelművé teszi az uniós partner „öngyilkos” (mármint Seehoferé!) irányú vitájának folytatását.

A jobboldali német hetilap a mecklenburgi választásokról „Erőszak Európa ellen” címmel írt kommentárt. A cikke így indul: „Angela Merkel Németországot és Európát úgy megváltoztatta, mint Mihail Gorbacsov óta egyetlen politikus sem tette. A változások minősége azonban nem lehet eltérőbb. A szovjet pártfőnök azzal a döntésével, hogy csapatait hazahívja, hazánknak és a kontinensek történelmi esélyt adott. A német szövetségi kancellár 2015. szeptember 4-én hozott azon döntésével, hogy a német határokat idegen kultúrkörökből érkező embermillióknak kinyitotta, ezt az esélyt elpusztította. Veszélyben a belső biztonság, a bűnözés és a terrorveszély nő. A tulajdon rendje, a békés és szabad egymás mellett élés, életmódunk egészében megkérdőjeleződött. Nő a megfigyelés, az ellenőrzés, a szabadságvesztés.”

„Barna üledék” címmel a balliberális német lap az AfD rendkívüli mecklenburgi teljesítményét követően azzal nyugtatja olvasóit, hogy nem az egész ország népéről van szó. „Csak lakosainak egy kis részéről. Ez a barna üledék évek óta hajlandó, hogy embergyűlölő, rasszista pártokat válasszon, függetlenül attól, hogy az NPD (Német Nemzeti Demokrata Párt) vagy az AfD öltözékében teszi. E magatartás ellen harcolni kell, nem átkarolni. Ez ennek a választásnak az első tanulsága.”

A brit bulvárlap így üdvözli a mecklenburgi eredményeket: „Angela Merkelt saját tartományában verte szét a szélsőjobboldal egy évvel azután, hogy több százezer migránst engedett be Németországba”

„Velőkig ható megszégyenülés” címmel ír a mecklenburgi választásokról Svájc vezető lapja.

Az amerikai hírportál európai kiadásának reggeli e-mailje kifejti, hogy az AfD Németország tartományi törvényhozásainak több mint a felében foglal már helyet.

Markus Dröge, evangélikus püspök fellépett az AfD politikusok elvi kirekesztése ellen. A katolikus egyház némileg visszafogottabban, de a polarizálódás végét követeli — jelenti a német gazdasági-politikai portál.

Wolfgang Trusheim, a frankfurti rendőrség államvédelmi vezetője aggodalmát fejezte ki a „gyűlöletgyerekek” új jelenségétől. Olyan erőszakra kész szalafisták Németországban terebélyesedő nemzedékéről van szó, akik szüleiktől már egész kis korukban a más hiten lévők elleni gyűlöletre nevelnek — mondta Trusheim egy rádióinterjúban

A mecklenburgi kudarc után Merkel kancellári újrajelentkezésének esélyei jelentősen csökkentek — vonja le következtetését az amerikai hetilap a választási eredményekből.

A hetilap a kaliforniai Rand Corporation – az Egyesült Államok legbefolyásosabb katonai stratégiai agytrösztje – jelentését ismerteti, amely egy olyan amerikai-kínai háborút latolgat, amely hatalmas csapásokkal kezdődne, évekig tartana, nem lenne nyertese és hatalmas veszteségeket mérne mindkét oldalra. Az agytröszt kiáll az amerikai megelőző csapás gondolata mellett.

A Newsweek e heti címlapja Putyint egy kapucnis huligánként ábrázolja, a borítón a követező felirat szerepel: „Eljött a visszafizetés ideje Putyin száámára”. Alatta kisebb betűkkel: „Miként lett Trump a Kreml hasznos beépített embere”.

„A befolyásos amerikai védelmi agytröszt Kína elleni háborúért lobbizik” címmel azt írja, „A hírhedt Rand Corporation, amelyet a Pentagon visszhangfalaként is ismernek, Kínára szögezte szemét, azaz egy több mint két milliós hadsereggel rendelkező atomhatalomra”. Július 28-i jelentésüket most a Newsweek szerkesztőségi cikkben újította fel, elmosva ennek az iszonyatos háborús tervnek a világra gyakorolt irdatlan hatásait, támogatva egy Kína elleni megelőző csapást.

Valószínűtlen, hogy Kelet-Európa meg tudná szüntetni függőségét az orosz kőolajtól. A forrásdiverzifikációs kísérletek ellenére ez nem fog sikerülni. Magyarországot illetően a cikk ismerteti, hogy növekszik az iraki Kurdisztánból származó importja. A MOL az iraki Nemzeti Olajvállalattól is be akart szerezni könnyű nyersolajat, de az erre még nem áll készen.  A tartályhajón történő szállítás ára most a felére zuhant, de az a fajta ellátás sokkal kockázatosabb, mint a vezetés. Ha az ár emelkedik, az Iránból és más közel-keleti országból történő olajszállítás a balti országokba már nem lesz nyereséges.

A blog igen részletesen és szemléletesen mutatja be, hogy Soros milyen alapítványaival befolyásolja a migránskérdést és a médiát. Az elején megjegyzi, jellemző, ahogyan a médiumok a globális spekulánst „emberbarátnak” nevezik. Azt is kidomborítja, milyen módon kapcsolódnak érdekeltségei a merkeli kancelláriahivatallal.

Nir Barkat, Jeruzsálem főpolgármestere levélben fordult a cseh miniszterelnökhöz, amiért a cseh oktatási miniszter a prágai palesztin nagykövet kérésére kiadta az utasítást és jövőre már Tel-Avivot tüntetik fel Izrael fővárosaként, nem pedig Kelet-Jeruzsálemet. A levél súlyos következményeket helyez kilátásba, ha a miniszter a döntést nem vonja vissza, és egyben meghívja, látogasson el Jeruzsálembe, hogy saját szemével győződjön meg a város rendkívüli fontosságáról. Levelében – amelyről a cseh Mlada fronta Dnes nevű lap tudósít – dicséri Prágát, amiért az „Európa Jeruzsáleme” lett. A lapnak nyilatkozó cseh külügyi szóvivő közölte, „a Cseh Köztársaság nem tekinti Kelet-Jeruzsálemet Izrael állam részének”.

Tovább görög a világsajtóban az az egyedülálló világesemény, hogy Katrina Lantos Swett, Tom Lantos néhai amerikai kongresszusi képviselő, holokauszttúlélő lánya visszaadott „Magyarországnak” egy díjat tiltakozásul, hogy azzal egy „antiszemitizmussal vádolt írót tüntettek ki”. A brit közszolgálati adón kívül néhány további, e hírt közlő sajtótermék: The Washington Post, Ynetnews, The Indian Express, The Seattle Times, The Guardian, The Union Leader. Ezekből megtudni azt is, hogy Swett-et az Orbán-kormány kitüntette a Lantos-intézet felállításában vállalt szerepéért, valamint, hogy Bayer Zsolt cikkéért a magyar médiahatóság a Magyar Hírlapot súlyos pénzbüntetésre ítélte. A cikkek elsősorban az amerikai Associated Press hírügynökség budapesti tudósítója, e témák specialistája, Pablo Gorondinak terjedelmes jelentésére támaszkodva ismertetik Swett lépését. A német Süddeutsche Zeitung saját anyagát közli a témáról.