„Merkel Prágában: jószomszédi kapcsolatok – füttykoncert a befogadási kultúra ellen” címmel a jelentésében érezhetően Merkel-párti prágai rádió német nyelvű portálja arról számol be, hogy a cseh fővárosba érkezett Angela Merkelt tegnap délután füttykoncert fogadta. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökkel mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatokról és európai témákról tárgyalt. „Annak ellenére, hogy a menekültpolitikának nem kellett volna középpontba kerülnie, az Merkelt Prágában mindenhová elkísérte”. „Cseh migrációellenes és jobboldali populista csoportok számos Merkel-ellenes tiltakozást rendeztek.” Sobotka – noha a menekültkérdésről kevés szó esett – kijelentette „Csehország nem adhatja beleegyezését egy olyan rendszerbe, amely a menekültek elosztásánál kötelező kvótákon alapul”. A kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy e téren is fontos uniós szintű egyezségre jutni, mint az történik számos területen, így a EU-török megállapodásnál, a külső határok védelménél, és a „törvénytelenség elleni küzdelemben”.

Tegnap a cseh rendőrség letartóztatott egy embert, aki fekete Mercedesével bele akart hajtani Merkel autókonvojába Prágában. Ez is mutatja a Merkel elleni dühöt a cseh társadalom egy részében — írja a brüsszeli szakportál.

„Doskozil: Merkel menekültpolitikája ’felelőtlen’” címmel a vezető osztrák lap idézi a Kronen Zeitung nevű bulvárlapnak nyilatkozó  osztrák védelmi minisztert, aki még hozzátette, a kancellár „megbirkózunk vele” politikája hiba volt.

„Ausztria és Csehország nem hajlandó Merkel kancellárt követni a menekültpolitikában. Ausztria menekült visszaszállítási csúcsot követel. Csehország a migránsok és menekültek befogadását kulturális okokból elutasítja. A német kormány magára maradt és bürokratikus akcionizmusba menekül” – olvasható a  német-gazdasági hírportál  cikkének összefoglalójában. Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter ezen mondatát is idézi: „Európa nem tud úrrá lenni a helyzeten: ha Milánó belvárosában kell sátrakat felállítani a menekülteknek, akkor nem igen állíthatja bárki komolyan, hogy ezt az áradatot ésszerű módon kezeljük”.

A világon elsőként Szingapúrban kísérleteztek sofőr nélküli taxival. Tegnap önkéntesek szálltak be a meghatározott belvárosi útvonalon haladó önjáró autóba. A nuTonomy startup cég ezzel valamennyi riválisát megelőzte a világon.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a ma Varsóba érkező Merkelnek azt vetette szemére, hogy külpolitikájában gyakran önző módon viselkedik, és azt kérte, a kancellár fordítson több figyelmet szövetségi partnereire — idézi őt a vezető német lap. A külügyminiszter hozzátette, gyakran látni, hogy Merkelt csak a saját céljai vezérlik. Jó lenne, ha adott ügyekben bizonyos kompromisszumkészséget mutatna.

Riadót fúj a vezető német kereskedelmi lap: a küszöbön álló Mecklenburg-Elő-Pomerániában megrendezésre kerülő tartományi választások előtt az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű szélsőjobboldali párt a felmérések szerint már a második (!) helyen áll 21 %-os aránnyal. A szociáldemokratákra 27 % szavazna, de az ő esetükben is – akár a CDU-nál – folytatódó népszerűség-csökkenés látható.

Marie Krarup, a dán Néppárt parlamenti képviselője nagy vihart kavart azzal a kijelentésével, hogy „az EU Oroszországnál  egyértelműen” nagyobb veszélyt jelent Dániára nézve” — idézi őt a dániai angol nyelvű lap portálja. A Mandag Morgen című dán lapnak adott interjújában Krarup kijelentette, hogy az Európai Unió Dániát létében fenyegeti. „Már maga Schengen is kész katasztrófa. Aminek következtében Dánia eltűnik a világtérképről, ha nem fogunk össze. Dánia léte elleni fenyegetés a nemzeti határok szétverése.”

A balliberális-neokonzervatív német hetilap portálja egy friss német közvélemény-kutatásról számol be, amely szerint „a németek nagy többsége” a testet/arcot takaró burka/nikáb viselése ellen van.

A globalista amerikai portál európai kiadása kételkedik abban, hogy Norvégiának valóban szüksége van arra a kerítésre, amelyet a norvég-orosz határon a Storskog határátkelőnél épít 200 méter hosszúságban és 3,5 méter magasságban. A cikk azt írja, míg tavaly 5500, főkén Szíriából származó menekült ment Norvégiába, addig idén senki.

„Jemeni erők stratégiai katonai állást foglaltak el szaúdi területen” címmel a globális iráni tévéállomás arról tudósít, hogy a népi erőkkel és a húszi katonákkal megerősített jemeni hadsereg váratlan támadást intézet a szaúdi csapatok ellen Szaúd-Arábia dél-nyugati határvárosa ellen, és kitűzték a jemeni zászlót. Ennek során a jemeni erők és szövetségeseik ismeretlen számú szaúdi fegyverest öltek meg, valamint fegyverkészletet semmisítettek meg.

John Kerry Szaúd-Arábiában az ottani külügyminiszterrel tárgyalt a jemeni konfliktusról — olvasható a globális orosz tévéállomás angol nyelvű portáljának igen részletes tudósításában. Ebből az is kiderül, hogy tegnap a jemeni „válságról” az USA, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Nagy-Britannia tárgyalt, de azon jemeni résztvevő nem volt. Abban egyeztek meg, hogy „újfajta módon közelítik meg a tárgyalásokat, egyidejűleg figyelembe véve a biztonsági és politikai lehetőségeket, hogy átfogó megállapodásra jussanak”. Kerry azután még találkozott az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagjaival is. A cél, hogy a jemeni húszi lázadókat – akiket igen sok jemeni támogat – a tárgyalóasztalhoz invitálják. Szintén tegnap látott napvilágot az ENSZ jelentése, amely kimutatja, hogy a Jement bombázó, szaúdi vezetésű koalíció felelős a megölt civil áldozatok nagy részéért.

„Neokonok és liberális héják dollár milliókat fektettek be propagandába, hogy alátámasszák a szíriai ’rezsimváltást’ és most kétségbeesetten igyekeznek, hogy a háború addig folytatódjon, ameddig Hillary Clinton elnökként nem tudja azt fokozni” — kezdi cikkét az amerikai portál bemutatva és pontosan megnevezve, kik az e téren aktív emberek és mit tesznek, illetve tettek céljaik elérésére. Kezdve Dennis Ross-szal, Clinton elnök közel-keleti koordinátorával, aki a New York Timesban „Végre bombázni kell Asszadot” címmel írt cikkében buzdított erre. Ugyanezt tette a New York Times saját bejáratú neokon publicistája, Nicholas Kristof. A neokonok tudják, hogy a szíriai válság kritikus pontjához érkezett Aleppo ostromával és a terroristák összeomolhatnak. Ha ez megtörténik, több százezer szír térhet vissza a városba az ottani szolgáltatások helyreállítását követően. Ha ez megtörténik, a szíriai hadsereg és szövetségeseik teljes erőbevetéssel fordulhatnak az ország keleti részében tevékenykedő Iszlám Állam, valamint Idlib, Hama városában, illetőleg Damaszkusz peremkerületeiben és délen tevékenykedő terroristák ellen. Izrael mélyen aggódik, hogy stabilizálódhat a helyzet Szíriában és onnan felszabadulnak az Asszadot segítő libanoni ellenállás, a Hezbollah erői. A háborúra uszító neokonok számos kijelentéseinek idézete közül nem maradt el a Hillary Clinton kampányát támogató Mike Morell volt CIA ügyvezető igazgató ösztönzése arra, hogy Szíriában minél több oroszt és iránit öljenek meg.

„Hagyjuk ezt a hülyeséget, hogy a palesztinok kisebbség Izraelben” címmel a lap rendszerkritikus újságírója, Gideon Levy azt írja, a múlté az az állítás, hogy a megszállás alatt vagy Izrael saját területén élő palesztinok a kisebbséghez tartoznak. Az ország lakosságának a feléről van szó. Izraelben 6,3 millió zsidó és 6,3 millió arab él. Izraelnek 1,8 millió arab állampolgára van. Ehhez jön még az a 2,7 millió palesztin, akik a megszállt Ciszjordániában és 1,8 millió palesztin, akik közvetett izraeli uralom alatt élnek a Gázai-övezetben.

Izraeli erők két héttel házassága előtt lelőttek egy fiatalembert, aki egy ciszjordániai autóúton vezette a kocsiját. A hadsereg azt hazudta, hogy amikor megállították autóját, Abu Gurab abból kiszállva akarta leszúrni az egyik katonát és ekkor lőtték le. Csakhogy felvétel mutatja, hogy az izraeli páncélautó belerohant a kocsi oldalába és akkor lőtték le. Az izraeli erők október eleje óta kétszáz palesztint mészároltak le — írja a palesztinok jogait segítő amerikai portál.

A világ legbefolyásosabbjának tartott amerikai agytröszt felmérést végzett az amerikai állami iskolákról és ebből kiderül, hogy a kisebbségi diákok aránya nagyjából 50 %, míg a kisebbségi tanároké 18%.