Párizs 15. kerületében a francia rendőrség tegnap durva erőszakkal távolította el a Szent Rita katolikus templomból a tiltakozó hívőket, és a papot a földön húzták végig, hogy megkezdődhessen annak lerombolása. A rendőrség könnygázt is bevetett. A globális orosz tévéállomás francia nyelvű portálja videót és fotókat is bemutatott a párizsi rendőrség akciójáról. Frédéric Lefebvre jobboldali képviselő (a Fillon-kormány volt kereskedelmi államtitkára) nyílt levélben fordult a pápához annak támogatását kérve, hogy a francia hatóságok ne alakítsák át a templomot parkolóvá. A rendőrség hivatalos közleménye szerint a kiürítés minden közjáték nélkül zajlott le.  A tudósításhoz mellékelt Twitteren megjelent kommentek egyértelművé teszik, hogy a brutális rendőri fellépés nagyon rosszkor jött a migráns terroristák által megölt francia pap esete után.

Egy Washington által támogatott, „mérsékeltnek” nevezett terrorcsoport használt mérges gázt a keddi aleppói csatában, ezzel hét embert megölve és 23-at megsebesítve, idézi a globális adó angol nyelvű portálja tegnap az orosz védelmi minisztérium nyilatkozatát. Moszkva tájékoztatta az amerikai kormányt a mérges gázzal töltött lövedékek bevetéséről. Mark Toner amerikai külügyi szóvivő tegnap az RT újságírójának kérdésére azt mondta, hogy kormánya „meg fogja vizsgálni az incidenst”. Willy Van Damme belga újságíró értetlenségét fejezte ki az RT tudósítójának, hogy az Egyesült Államok miért támogatja még mindig ezt a szíriai kormány ellen harcoló terrorcsoportot.

Izraeli törvényhozók legálissá tették azt az eddigi gyakorlatot, hogy akár 12 éves palesztin gyerekeket is bebörtönözzenek, amennyiben azok „terrorcselekményt” hajtanak végre.

Magyarország regisztrálta tavaly a lakosság arányszámához képest a legtöbb menekültet, ismerteti a brüsszeli szakportál az amerikai Pew Research Központ migránsokkal kapcsolatos felmérésének eredményeit. Ezek szerint Magyarországon tavaly 174 ezer menedékkérelmet regisztráltak 2015-ben. Az utána következő Svédországban 156 ezret.

Az amerikai-német William Engdahl, számos globalizáció-kritikus könyv szerzője, aki elsőként tette nevetségessé a „szakértők” „csúcsolaj-elméletét” (mely szerint az olajkészletek kimerülőben vannak a csúcstermelés elérését követően) így kezdi cikkét: A büszke és állhatatosan függetlenül gondolkodó emberek országa 150 éven át szenvedett ottomán  uralom alatt; háborúzott a Habsburgok Ausztriája ellen…” Engdahl említi a Rákosi-korszakot is, majd azt írja, Magyarország volt az első ország a világon, amelynek parlamentje 1849-ben volt az első, amely törvényt hozott a kisebbségek jogainak védelmében, vagyis hamis az az állítás, hogy a magyarok érzéketlenek a kisebbségekkel kapcsolatban. De arról szavazni akarnak, hogy költségeikre Brüsszel elrendelje migránsok betelepítését. A magyarok ellenállnak az EU-nak, Merkelnek és Sorosnak. A szerző az Ulfkotte-könyveket is kiadó Kopp hírportálján megjelent hosszabb cikkében felveti annak eshetőségét, hogy a migránsügyi konfrontáció eredményeként Magyarország lesz Nagy-Britannia után a második ország, amely elhagyja az EU-t.  

„Kanada deportálni akar engem és anyámat a rasszista, romaellenes erőszakkal teli Magyarországra” címmel a kanadai blogon a 17 éves Gilda Lakatos leírja, hogy a hatóságok  vissza akarják toloncolni Magyarországra, ahonnan öt évvel korábban anyjával, apjával és bátyjával menekült a rasszizmus, erőszak és diszkrimináció elől Kanadába. A magyar tévében a politikusok olyanokat mondanak, írja Gilda Lakatos, hogy „a cigányok paraziták, akiket likvidálni kell”.  

Az újság a Visegradpost.com-ra hivatkozva, „Az USA elégedetlen, hogy Magyarország ismét felépíti külső határait” címmel arról ír, hogy a magyar kormány a határvédelemmel teljesíti a schengeni kötelezettségét annak ellenére, hogy az a globalizmus támogatóinak nincs ínyére. Hozzáteszi, ha Ausztriában győz Norbert Hofer az október 2-i, megismételt elnökválasztáson, akkor a V4 kibővülhet Ausztriával, és a régi monarchia tagjai egyesülhetnek. 

Manilából, a Fülöp-szigetek fővárosából jelenti a vezető amerikai lap, hogy amióta Rodrigo Duterte elfoglalta elnöki hivatalát, és megígérte, hogy a rendőrséggel és a katonasággal karöltve felveszi a harcot a kábítószer-kereskedőkkel, már 420 embert öltek meg. A keményebb büntetés elkerülése érdekében már 114 833 ember adta fel magát a rendőrségen. Az elnök tevékenysége ellen emberjogi szervezetek és a katolikus egyház aktivistái is tiltakoznak. Dutertét ez azonban nem riasztja vissza, és továbbra is tartja azt, hogy addig nem áll meg, ameddig a legutolsó kábítószer-kereskedő a rács mögé vagy a „föld alá” nem kerül. Duterte 22 éven át volt Davao City polgármestere, ahol 1400 kábítószer-kereskedőt öletett meg. A város a biztonság szigetévé vált, írja rosszalló cikkében a lap. Duterte elnökválasztási kampányában megígérte, hogy hivatali ideje első félévében százezer bűnözőtől szabadítja meg a várost.

Pusztán két hónap alatt Donald Trump szinte teljesen behozta az adománygyűjtő hátrányát. Trump kampánystábja tegnap hozta nyilvánosságra a kisemberektől gyűjtött adományok összegét, ami 64 millió dollár volt júliusban. Õ és pártja összesen 82 millió dollárt gyűjtött a múlt hónapban, ami kissé marad csak el Clinton 90 millió dolláros eredményétől. Trump pénzügyi elnöke, Steven Mnuchin kijelentette, hogy amíg Hillary Clinton ezt már 20 éve csinálja, addig Trump csupán két hónapja. A 64 millió dollár több mint kétharmada az online adományokból folyt be. A legtöbben 10 és 25 dollár közötti összeggel járultak hozzá a republikánus elnökjelölt kampányához.

Miközben a pápa krakkói látogatásán a menekültek befogadására buzdított, Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes kijelentette: „A pápának és a politikusoknak más-más küldetésük van. A pápa üdvözülésünkkel foglalkozik. Én pedig a polgárok biztonságával”.  A katolikus vallását gyakorló politikus hozzátette: Varsó ahogy korábban, úgy most is ellenzi a muzulmán migránsok befogadását. 

A francia kormány a terrortámadásokra válaszként olyan nemzeti gárdát akar kiépíteni, amely 2019-ig 84 ezer tartalékosból állna, jelentette ki tegnap Bernard Cazeneuve egy kabinetülést követően, jelenti a vezető svájci lap.

A halak évek óta eszik az óceán fenekén összegyűlt műanyagot, mert azt hiszik, hogy ennivalóról van szó, írja az elsősorban kínai eseményekről tudósító portál. A Plymouth Egyetemen oktató Richard Thompson halbiológus elmondta, hogy egyes halpopulációkban 85-90 százalékban található kis mennyiségű „mikroműanyag”. A tudomány azonban még csak most kezd foglalkozni a jelenséggel. 2014-ben kutatók kaliforniai halpiacokon árult halakat vettek. Minden tizedik kaliforniai halban műanyagot találtak. Már most látszik azonban, hogy „iszonyatos” jelenségről van szó.

Szaúd-Arábia (az USA stratégiai szövetségese) több tízezer vendégmunkást tart fogva az országban. Főként indiai, pakisztáni és Fülöp-szigeteki állampolgárokról van szó, akik legtöbbje az utcán él és éhezik. Munkaadóik hónapok óta nem fizették ki őket, de nem hagyhatják el az országot, mivel útlevelüket korábbi alkalmazóik nem adják vissza nekik. A tömeges elbocsájtások az építőipari cégektől történtek, aminek főként az az oka, hogy az alacsony olajárak miatt nincs pénz a befektetésre az olajmonarchiában.

Oroszország és Kína közös tengeri hadiflotta gyakorlatot fog végrehajtani a Dél-kínai-tengeren, jelentette be a kínai védelmi minisztérium egyik szóvivője. Erre Ausztrália azt reagálta, hogy a hírszerzése figyelemmel fogja azt kísérni.

A török kormány szerint legalább 90 milliárd euróba kerültek a meghiúsított államcsíny következményének közvetett költségei.