„Franciaországot a média elhallgatja" mint ahogyan Sztálin kiretusálta ellenfeleit a fotókról azután, hogy kegyvesztettek lettek, így az Agence France Press (AFP) letörölte a nizzai tömeg kiabálását, amikor megjelent Manuel Valls, hogy lerója kegyeletét a Nizzában július 14-én megöltek előtt.  Ha valaki összehasonlítja az esemény videófelvételét a retusált változattal, az mindennél többet mond arról, hogy mivé vált a sajtószabadság Franciaországban, olvasható a francia Republikánus Népi Unió pártjának honlapján, amely feltette az eredeti eseményen hallható kiabálásos videót („Gyilkos! Gyilkos!”, stb.), ahogyan azt a Russia Today rögzítette, és az AFP változatot, amelyről letörölték a bekiabálásokat. 

„A globális eliteknek oda kell figyelniük a populista düh figyelmeztetésére” címmel a pénzügyi-politikai világlap egyik vezérpublicistája, Martin Wolf ezt írja: „Ha a kormányzó elitek továbbra sem tudnak meggyőző erejű gyógyírt ajánlani (a globális válságjelenségekre), hamarosan elsöpörhetik őket és velük együtt azt az erőfeszítést, hogy a demokratikus önkormányzást egy nyitott és együttműködő világrenddel házasítsák”.

A török kormány a levert katonai puccsban való szerepe miatt hivatalosan kéri Fethullah Gülen, Amerikában élő hitszónok kiadását Washingtontól, számol be Binali Yilidirim miniszterelnök bejelentéséről az amerikai hírportál európai kiadása. Ankara négy dossziét küldött az amerikai kormánynak. Yildirim a parlamentnek azt mondta, ha az USA több bizonyítékot akar, akkor többet kap, hogy kiszolgáltassák „a terrorvezért” Törökországnak. Gülen szerint a puccsot Erdogan szervezte, hogy így szabaduljon meg ellenfeleitől.

Az államcsíny leverése óta először adott interjújában Erdogan török államfő az amerikai hírtévének is hangsúlyozta, hogy „nem zárja ki azon több ezer ember halálra ítélését, akiket a pénteki meghiúsult katonai puccs után tartóztattak le - azon figyelmeztetések ellenére, hogy a halálbüntetés ismételt bevezetése kizárhatja Törökország esélyét az Európai Unióba történő belépésre”. Erdogan elmondta, nagyon drága őket börtönben tartani hosszú ideig és a nép is kivégzésük mellett áll. Az elnök hozzátette, a parlamentnek kell döntenie erről az alkotmány módosításával.

Erdogan török elnök a puccs leverése óta már 50 ezer embert tisztogatott ki. A tisztogatások köre egyre bővül, kiterjed a hadseregre, a rendőrségre, a bíróságra, az egyetemekre, az iskolákra, a hírszerzésre és a vallási hatóságokra is – írja a brüsszeli szakportál. Az oktatási intézményekben 15 ezer ember tisztogatására került sor. Tegnap a hatóságok bezárták azon médiumokat, amelyeket úgy ítélt meg, hogy Fethullah Güllen hitszónokot támogathatja.

A WikiLeaks nyilvánosságra hozta Erdogan AKP kormánypártjának 294 548 e-mailjét. Amióta ezt hétfőn kilátásba helyezte, azóta a WikiLeaks portálját interneten több kiberhullámban támadják. Annak hozzáférését Törökországban az éjjel blokkolták. 

Ibrahim Karagül, a kormánypárti török Yeni Safak nevű jobboldali napilap főszerkesztője cikkében egyértelműen az Egyesült Államokat vádolta azzal,  hogy puccsot tervezett és meg akarta ölni Erdogan török elnököt az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok terrorszervezetének segítségével. Szerinte „Az Egyesült Államokat, amely egy terrorszervezetet véd, terrorizmust támogató országnak kellene nyilvánítani”.

Német nyomozók kételkednek abban, hogy a fejszével és késsel a vonaton Würzburgnál támadó valóban afganisztáni, ugyanis a pastu nyelven beszélő 17 éves férfi a törzs Pakisztánban élő tagjainak kifejezéseit használja, jelenti az osztrák közszolgálati adó. A gyilkos azért adhatta ki magát afganisztáninak Németországban, mert úgy gondolta, hogy így nagyobb esély van menedékkérelme teljesítésére. 

Németországban a menekültek képzettségi szintje alacsonyabb a reméltnél, idézi a tiroli lap a német Bild bulvárlap adataira hivatkozva. Ezek szerint a munkára jelentkező csaknem 300 ezer menekült közül csak 25,8 %-nak van érettségije. 73,9 százalékuknak nincs szakmája;  57,9 %-uk csak segédmunkára alkalmas, és csak négy százalékuk tekinthető szakértőnek.

„Törökök Ausztriában” címmel az osztrák portál arról ír, hogy az ott élő muzulmánoknak csaknem a fele Törökországból érkezett. Az Ausztriában élő 1,715 millió migráns 15 %-a Törökországból érkezett. Az ausztriai törökök nagy része Edogan pártjával szimpatizál. Ausztriában egy osztrák átlagos éves nettó jövedelme 23 844 euró. A török állampolgárságúaknak 5185 euróval kevesebb, azaz nettó 18 659 euró. A török származásúak mintegy 20 százaléka munkanélküli és rosszabbul képezettek az osztrákoknál.

Joachim Gauck német elnök elmondta, hogy amikor jó néhány évvel korábban politikus lett, még nagyon hitt a népszavazásban, de most már „árnyaltabban” látja a dolgot, és úgy gondolja, hogy a biztonság, az adózás, és a pénzügyek kérdésében nem elegendőek az igen-nem válaszok. 

Az Egyesült Államokban egy most nyilvánosságra hozott felmérés szerint a megkérdezett amerikai szavazók mintegy 60 százaléka gondolja úgy, hogy a faji feszültségek kiéleződtek az országban, amióta 2008-ban Obamát elnökké választották. Ez 18 %-kal rosszabb a tavalyi eredménynél, jelenti az orosz hírügynökség angol nyelvű portálja.

A világszerte milliók által követett amerikai hírportál főszerkesztőjét, és az ismert rádiós Alex Jonest kommunisták támadták meg a clevelandi republikánus konvenció idején. Jones a baloldal megosztó politikáját támadta, amikor vörös zászlót vivők egy csoportja „náci szemét” kiabálásokkal mentek neki. Egy rendőr akadályozta meg, nehogy egyikük megüsse az újságírót. A portál az atrocitást bemutató videófelvételt is mellékelt a cikkhez.

A holland napilap szerint, egyelőre ismeretlen okból a Facebook felfüggesztette a "Hollandia hazám" oldalt, amely az országban nagy népszerűségnek örvendett. Az oldal korábban negyedmilló lájkot tudhatott a magáénak.