Németországban tehetetlen a rendõrség a klán alapú közel-keleti bûnbandákkal szemben
Vincze Viktor Attila
2017.06.19. 21:58
A hannoveri bíróság egy kurd klán hat tagját csak felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, pedig azok súlyosan megsebesítettek két tucat rendõrt egy heves utcai összecsapás során Hamelnben. A bíróság döntését döbbenettel és dühösen fogadta a rendõrség, mint annak a legújabb jelképét, hogy mennyire gyenge is a politikai korrektség által vezérelt német igazságszolgáltatás a bevándorlók szervezett bûnözõi csoportjaival szemben. A német sajtó szerint egyébként Németország nagyvárosainak alvilági életét ma már a klán alapú, iszlamista bûnszervezetek tartják a kezükben.
BERLIN, 21:58
A hannoveri bíróság egy kurd klán hat tagját csak felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, pedig azok súlyosan megsebesítettek két tucat rendőrt egy heves utcai összecsapás során Hamelnben. A bíróság döntését döbbenettel és dühösen fogadta a rendőrség, mint annak a legújabb jelképét, hogy mennyire gyenge is a politikai korrektség által vezérelt német igazságszolgáltatás a bevándorlók szervezett bűnözői csoportjaival szemben. A német sajtó szerint egyébként Németország nagyvárosainak alvilági életét ma már a klán alapú, iszlamista bűnszervezetek tartják a kezükben.
Az ügy 2014 januárjára nyúlik vissza, amikor az egyik közel-keleti szervezett bűnözői klán 26 éves tagja, akit rablás miatt tartóztatták le, a bíróság épületéből való szökése közben meghalt. Amikor a klán értesült az illető haláláról, a csoport köveket dobálva rátámadt a kórház és a bíróság épületére. Az összecsapásokban 24 rendőrtiszt és hat mentős sérült meg.
A bíró a zavargások miatt letartóztatottak felmentéssel felérő felfüggesztett szabadságvesztésre ítélésekor azzal érvelt, hogy a gyanúsítottak azért léptek fel erőszakosan, mert 26 éves társuk halála traumatizálta őket. A bíró az ítélethirdetés során még ráadásul feltárta azt is, hogy azért maradt el a tárgyaláson a rendőrök tanúskodása, mert a bíróság az ügyben egy erre vonatkozó megállapodást kötött a klánnal.
A hivatalos indoklással szemben ugyanakkor sokan úgy gondolják, hogy a csoportosan rendőrökre támadó bandatagokkal szembeni bíró engedékenység valódi oka a megtorlástól való félelem.
Az ítéletet csalódással vette tudomásul a német rendőrök szakszervezete, mert szerintük ezzel komoly csorba esett azon a jogos elváráson, hogy az intézkedő rendőrök mindig számíthassanak az állam támogatására.
Ha meg akarjuk védeni azokat, akik biztosítják a közbiztonságot, világossá kell tenni, hogy bárki, aki megtámadja a rendőröket, az az állam ellen fordul, ami miatt számolnia kell a következményekkel, tekintet nélkül arra, hogy a támadó milyen környezetből, melyik országból származik."
– közölte Dietmar Schilff, az Alsó-Szászországi rendőrszakszervezet elnöke.
A közel-keleti klánok bűnöző csoportjai uralják a német nagyvárosokat.
A közel-keleti eredetű bűnözői csoportok az utóbbi időben nagyon megerősödtek Németországban. Egyes elemzések szerint ezeknek a vérségi, családi alapon szerveződő klán jellegű, szervezett bűnözői csoportoknak ma már
- a zsarolás,
- a pénzmosás,
- a lányfuttatás és emberkereskedelem,
- a fegyver és kábítószerkereskedelem a legfőbb működési területei.
A Libanonból, Törökországból és Szíriából származó nagyobb németországi klánok által vezetett szindikátusok – többek között – ma sok tekintetben büntetlenül működnek, mivel a német bírók és ügyészek már képtelenek és nem is hajlandók a megállításukra.
Ezek a sokszor több ezer tagú klánok irányítják Németország nagyvárosainak azon részeit, amelyekben a rendőrség már egyáltalán nem képes a törvények betartatására.
Berlinben egy tucatnyi libanoni klán uralkodik a szervezett bűnözésben a Die Welt szerint. Hatékonyan irányítják a Charlottenburg, Kreuzberg, Moabit, Neukölln körzeteit. A klánok uralják az okirathamisítást és a kábítószer-kereskedelmet is, a becslések szerint a mintegy 9-10 ezer fős tagságukkal Berlinben.
A klánok elutasítják a német állam tekintélyét és joghatóságát is.
A bevándorlók bűnözői csoportjai párhuzamos igazságszolgáltatási rendszereket működtetnek az egymás közötti viták rendezésére. A Bild beszámolója szerint a klánokról szóló titkosított rendőrségi jelentésekből kiderül, hogy ezek a csoportok a tanúk lefizetésével vagy az erőszakkal való megfenyegetésükkel nagyon hatékonyan képesek befolyásolni az ellenük indult büntetőügyek kimenetlét.
A klánok mind valamelyik iszlám szélsőséges vallási irányzathoz tartoznak.
A klánok működésével kapcsolatban a német sajtó gyakran idézi Ralph Ghadban, libanoni-német politológus és szakújságíró véleményét, aki szerint az állam részéről az egyetlen mód, ahogyan érdemes a klánokkal foglalkozni, az azoknak a teljes elpusztítása.
A klánok gondolkodása szerint a férfiasság hatalom és erő kérdése. Ha valaki emberies és polgári, akkor az gyengeségnek számít. A klánok törzsi kultúráiban az erkölcs pedig csak a klán tagjaira korlátozódik. Aki klánon kívüli személy, arra nem érvényes semmilyen etikai norma, mert az ellenségnek számít"
– mondta a Focus által készített egyik interjúban Ghadban. A szakértő szerint a klánok bűnözői szervezeteinél komoly szerepet játszik a vallási, felekezeti hovatartozás is:
a klánok egy vallási csoporthoz kötődnek, egyfajta szektariánus iszlám irányultsággal. A tevékenységüket az határozza meg, amit a néhány évvel ezelőtt elhunyt Sheikh al-Habashi szellemi vezetője mondott a hitetlenek ellen elkövetett erőszakos cselekedeteinek indoklásaként, azt tanítva: az iszlámban a háború háza [Dar al-Harb] igazolja a hitetlenek kifosztását."
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
