Egy német politológus szerint a szeptember 24-i német szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásnál jóval izgalmasabb kérdés, hogy lehetséges lesz-e a koalíciós kormányalakítás. Előfordulhat, hogy az előrehozott választás közelébe sodródik az ország, ha nem sikerül megfelelő megállapodásra jutni a kormányzásról.

Oskar Niedemayer, a Freie Universität Berlin empirikus politikai szociológiára szakosodott munkacsoportjának vezetője csütörtökön Berlinben egy újságírókkal folytatott beszélgetésen elmondta, hogy a pártok támogatottsága várhatóan nem változik jelentősen a kampány utolsó szakaszában, és mivel az 5 százalékos bejutási küszöb miatt a szavazatok egy része – általában 4-5 százaléka – nem hasznosul, a szavazatok 46-47 százalékával már parlamenti többséggel rendelkező kormányt lehet alakítani.

Ennek alapján négy koalíciós összetétel tűnik lehetségesnek: az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) összefogása; az CDU/CSU és a Zöldek közös kormányzása; a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány; vagy végső esetben a jelenlegi nagykoalíció, a CDU/CSU és a Martin Schulz vezette szociáldemokraták (SPD) kormányzásának folytatása.

Az FDP legutóbb a 2009-2013 közötti ciklusban kormányzott együtt a CDU/CSU-val. A párt Angela Merkel második kormányában teljesen felmorzsolódott, törekvéseit nem tudta sikerre vinni, és támogatottsága végül az 5 százalékos küszöb alá esett, így 64 év után kiesett a szövetségi parlamentből.

Ezért az esetleges koalíciós tárgyalásokon az FDP "nagyon megkérné az árát" a kormányzati szerepvállalásnak, garanciák sorát követelné legfontosabb programpontjainak megvalósításához, de ha matematikailag lehetséges a koalíció – azaz a CDU/CSU és az FDP együtt többséget szerez a Bundestagban –, valószínűleg előbb-utóbb meg is állapodnak majd a kormányalakításról.

– mondta Oskar Niedermayer majd felidézte, hogy a második világháború után alakult jobbközép pártszövetség és a nyolcvanas években baloldali, alternatív környezet- és jogvédő mozgalomként indult Zöldek fokozatosan közeledtek egymáshoz, és a 2013-ban tartott Bundestag-választás után komolyan, több fordulóban egyeztettek a lehetséges kormányzati együttműködésről. Majdnem el is kezdték a hivatalos koalíciós tárgyalásokat, de a Zöldek balszárnyának vezetője, Jürgen Trittin ezt az utolsó pillanatban megakadályozta.

Angela Merkel pártja, a CDU és a Zöldek között továbbra is jó a viszony, de a CDU bajor testvérpártja, a Horst Seehofer bajor miniszterelnök vezette CSU és a Zöldek balszárnya között súlyos ellentétek vannak, a többi között a migrációs válság kezelésének ügyében.

A koalíciós tárgyalásokat az is megnehezítené, hogy a Zöldek egy kongresszusi határozattal megkötötték vezetőik kezét, kimondták, hogy a párt csak akkor vállalhat kormányzati felelősséget, ha a következő kormány az atomerőművek bezárását jelentő energiapolitikai fordulatot kiegészíti a kőszénnel működtetett erőművek bezárásával, és 2030-tól betiltja a robbanómotorral működő új autók értékesítését. A CSU mindkét törekvést elutasítja – emelte ki Oskar Niedermayer.

Egy Jamaica-koalíció összeállítása még nehezebb lenne, négy olyan párt törekvéseit kellene összehangolni, amelyek még soha nem kormányoztak együtt ebben a formában, ami önmagában is hosszú és fordulatos koalíciós tárgyalásokat jelentene.

- húzta alá Niedermayer.

A szociáldemokraták jelenlegi vezetőinek ugyan nemigen lenne kifogásuk a kormányon maradás ellen, Martin Schulz például valószínűleg szívesen lenne alkancellár és külügyminiszter, de a párt középvezetői szintje és a tagság erősen ellenkezne - tette hozzá, felidézve, hogy a legutóbbi nagykoalíció, Angela Merkel 2005-2009 közötti első kormánya után az SPD története legrosszabb eredményével, 23 százalékkal végzett a Bundestag-választáson.

A kutató szerint a tagságot csak akkor lehetne meggyőzni a közös kormányzás folytatásáról, ha az egyetlen további lehetőség az előrehozott választás lenne, amely azzal fenyegetne, hogy a CDU/CSU abszolút többséget szerez, az SPD-t pedig megint megbüntetik a választók, ezúttal azért, mert rövid időn belül másodszor kell szavazniuk.

További fontos tényező, hogy az SPD jobban szerepel-e, mint 2013-ban, amikor a szavaztok 25,7 százalékát - történetének második legrosszabb eredményét - érte el. Ha ugyanis gyengébben teljesít, a párttagok azt mondhatják, hogy a nagykoalíció csak árthat a szociáldemokratáknak, de ha némileg javít eredményén, már nehezebb érvelni egy újabb CDU/CSU-SPD kormány ellen - mondta Oskar Niedermayer.

– fogalmazott a szakértő.