Jól mutatja ezt annak a togói migránsnak az ügye, akiért több mint száz rendőrnek kellett elmennie a szállásra, hogy végül ki tudják rakni Németországból. Országszerte nagy felháborodást okozott az eset.

A bíróság visszautasította a 23 éves togói férfi menekültkérelmét, ezért vissza kellett volna őt toloncolni oda, ahol elsőként lépett az Európai Unió területére, azaz Olaszországba. A migráns ügyvédje fellebbezett a döntés ellen, de a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság megerősítette a stuttgarti bíróság döntését. Közölték, hogy Olaszországnak egy jól megtervezett menekültügyi rendszere van, ezért nincs megfelelő indok arra, hogy miért kellene Németországban maradnia a togói férfinak. Megjegyezték, hogy a migránsnak Olaszországban kell menekültkérelemért folyamodnia, a döntés pedig végleges.

A togói férfi ügye azért keltett nagy visszhangot Németországban, mert nagyszabású rendőrségi akcióra volt szükség ahhoz, hogy el tudják hozni őt az ellwangeni migránsközpontból.

Miután megszületett az ítélet a togói migráns kitoloncolásáról, április 30-án a rendőrök két autóval vonultak ki a migránsközponthoz, hogy elhozzák őt. Azonban több mint 150 migráns gyűlt köréjük, akik társuk szabadon engedését követelték. Először a rendőrök autóját kezdték el rongálni, majd rátámadtak a hatóság embereire is. Azt mondták, akkor hagyják abba az erőszakot, ha elengedik a togói migránst. Az események olyan gyorsan történtek, hogy a rendőrök erősítést sem tudtak hívni. A migránsról végül lekerült a bilincs és a központban maradt.

Azonban május 3-án egy nagyszabású rendőrségi akciót hajtottak végre az Ellwangenben működő befogadóállomáson. Több száz rendőr rohanta le a szállást, céljuk az volt, hogy veszélyes tárgyakat és fegyvereket foglaljanak le, valamint elkapják az április 30-án elkövetett zavargás felelőseit. A rendőrség közleménye szerint 23 illegális bevándorló erősen ellenszegült a rendőri intézkedésnek. A razzia során összesen 292 embert ellenőriztek, 10 zavarkeltő menedékkérőt elköltöztettek és elfogták a kitoloncolásra ítélt togói férfit. Rengeteg eljárás is indult lopás, valamint kábítószerrel való visszaélés gyanúja miatt.

Már többször előfordult egyébként, hogy a szövetségi alkotmánybíróság a migránsok számára kedvező döntést hozott, és az utolsó pillanatban visszavonta a kitoloncolásról szóló döntést, de ez esetben nem így történt.

Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a jogkövető lakosság arculcsapásának nevezte  történteket. Megjegyezte, hogy ezek az emberek "sárba tiporták a vendégjogot", tevékenységük ellen a jogállam teljes szigorával fel kell lépni. Hozzátette, hogy a szövetségi hatóságok ehhez mindent támogatást megadnak a baden-württembergi tartományi szerveknek.

Seehofer az elmúlt években rendszeresen kritizálta Angela Merkelt amiatt, mert engedékeny volt a migránsokkal és hagyta, hogy ellenőrizetlenül több mint 1 millió migráns érkezzen Németországba a Willkommenskultur nevében.

Az új német kormány megalakulásakor elmondta, hogy belügyminiszterként azt tartja a legfontosabb feladatának, hogy felgyorsítsa azoknak az illegális bevándorlóknak a deportálását, akik nem kapnak menedékjogot Németországban. Tavaly arra panaszkodott, hogy szinte lehetetlen kiutasítani a menedékkérőket Németországból. A Focus című német hetilapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a kitoloncolás ellen tömegesen fellebbeznek a bíróságoknál, sokaknak nincsenek hivatalos dokumentumaik, így nem veszik vissza őket a származási országuk, másokat pedig egészségügyi okokból nem lehet hazaküldeni. Végül vannak olyanok is, akik már gyökeret eresztettek az országban, és szereztek maguknak egy „védőangyalt”, aki közbenjár a maradásuk érdekében – sorolta a politikus.

Emiatt Seehofer szerint a jövőben a külső határokon kellene dönteni arról, ki léphet be az Európai Unió területére.

Az ügy kapcsán Alexander Dobrindt, a bajor CSU egy vezető politikusa a Bild am Sonntag című lapnak az eset kapcsán nyilatkozva elmondta, hogy egy „agresszív kitoloncolásellenes ipar” jött létre Németországban, amely szabotálja a jogállam működését.

Tavaly összesen 65 ezer elutasított menedékkérő maradt Németországban, mert a hatóságok nem tudták kirakni őket. 2016-ban még csak 38 ezer ilyen menedékkérő volt, azaz 71 százalékkal nőtt az arányuk egy év alatt – derült ki a német belügyminisztérium átfogó jelentéséből.

A számuk valószínűleg azért duplázódhatott meg, mivel a 2015-2016-os migránshullámmal érkezett emberek kérvényeit még csak most bírálták, bírálják el.

A kitoloncolás meghiúsulásának több oka is lehet: mert a migráns beteg, nem lenne biztonságos hazatérnie, nem rendelkezik megfelelő dokumentumokkal vagy hontalanként tartják számon, azaz azt sem tudják megmondani a hatóságok, honnan jött az illető, így nem is tudják hova visszatoloncolni.

A német bíróságok sokszor kedvező döntést hoznak az illegális bevándorlók számára, amit már a migránsok is észrevettek, hiszen 2016-hoz képest 2017-re megkétszereződött az elutasított menedékkérelemmel kapcsolatos fellebbezések száma.

Az adatok azt mutatják, hogy 2017-ben a szövetségi menekültügyi és bevándorlási hivatal (BAMF) által hozott döntések esetében 91 százalékos volt a fellebbezési arány. Bizonyos esetekben nem a BAMF dönt a kérelem elbírálását illetően, hanem a bíróságok, de még az ilyen esetekben is 1400 migráns kérdőjelezte meg az elutasított menedékkérelmük létjogosultságát.

Egyesek még most is azért tüntetnek, hogy a negatív menekültkérelmi bírálattal rendelkező migránsokat ne toloncolják ki. Januárban a düsseldorfi reptéren demonstráltak az afgán illegális bevándorlók hazatoloncolása ellen. A tüntetők olyan civil csoportok tagjai, amelyek a kitoloncolások ellen küzdenek. Voltak köztük migránsok is, akik azért mentek el a demonstrációra, mert attól féltek, hogy ők lesznek a következők, akiknek haza kell menniük. A tervek szerint egyébként 80 embert akartak kitoloncolni, de végül csak 19-et sikerült. Korábban több német tartomány is döntött úgy, hogy szabotálja az Afganisztánba történő visszatoloncolásokat.

Leleményesek, ha arról van szó, hogy ne kelljen hazamenniük. Egyre több menedékkérő tesz önfeljelentést terrorista szervezetben viselt tagság miatt, hogy ne toloncolják ki az országból, hiszen az eljárás ideje alatt Németországban tartózkodhatnak. A hazatoloncolás elkerülését célzó önfeljelentések problémája korábban is téma volt a német sajtóban. Tavaly nyáron készült összeállítások szerint több tartományra jellemző, hogy menedékkérők súlyos bűncselekmények elkövetőinek vallják magukat csak azért, hogy az országban maradhassanak.

Németország a sok ott ragadt migráns miatt úgy döntött, hogy 616 millió dollárral támogatja azokat, akik visszatérnek Afganisztánba, Irakba, Nigériába vagy más országokba. A pénzből munkahelyeket és gyakornoki programokat fognak finanszírozni. Azt remélik, hogy az intézkedésnek köszönhetően évente 20-30 ezerrel több migráns tér majd haza.