A német parlament június 2-án, csütörtökön szavaz arról, hogy a törökök által elkövetett 1915-ös vérengzés, genocídium, azaz népirtás volt-e. Törökország jelezte, hogy súlyos következményekre számíthat Németország, amennyiben a parlament alsóháza elfogadja a javaslatot.

A törvényt a kormányzó nagykoalíció a Zöldekkel közösen nyújtotta be a parlament alsóháza elé. A törvény az "Emlékezés az örmények és más keresztény kisebbségek ellen elkövetett genocídiumra, 1915-ben és 1916-ban" címet viseli. A szövegben többször is előfordul a genocídium, azaz népirtás kifejezés.

A szavazás egy évvel azután fog lezajlani, hogy a német köztársasági elnök, Joachim Gauck szintén népirtásnak nevezte a történteket. Bár az elnöknek nincs valódi hatalma, a törökök akkor hevesen reagáltak az eseményekre.

A törvény időzítése enyhén fogalmazva, nem túl szerencsés. Jelenleg egy sor ügy gerjeszt komoly konfliktust az EU-Törökország és a német-török viszonyban. Az EU és a németek leginkább az Erdogan-rezsim folyamatos jogsértéseit, emberi jogi visszaéléseit kritizálják. Törökországban gyakorlatilag felszámolták az ellenzéket, az ellenzéki médiumokat elhallgattatják és eközben az ország hadserege gyakorlatilag polgárháborút vív a saját, kurd kisebbségével. A törökök emellett kétoldalú megállapodást kötöttek az EU-val arról, hogy megállítják az illegális migrációt, cserébe pénzügyi segélyekért és a török állampolgárok vízummentességet kapnak.

– mondta Numan Kurtulmus, török kormányszóvivő.

A törvény szövegezése már egy éve tart. Olyan mondatok vannak benne mint,

– olvasható a szövegben.

Akkoriban Németország Törökország szövetségese volt a világháborúban és német katonák is részt vettek az örmény civilek deportálásában.

Az ügy azért is rosszul érinti Németországot, mert jelenleg hárommilliós török kisebbség él az országban, a többségük a 60-es, 70-es években vendégmunkásként telepedett le.

Jelenleg a szavazás a kormánykoalíciót is megosztja. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter például többször is visszautasította a genocídium szó használatát a történtekkel kapcsolatban. A kérdésben egyébként szinte minden párt megosztott.

Amennyiben megszavazzák a törvényt, az újabb szakítópróbája lehet a német-török viszonynak. Ennél azonban többet is kockáztat a német kormány: elúszhat az EU-Törökország paktum – amely jelenleg egy hajszálon függ –, de eddig távol tartotta a migránsáradatot Európától. Ráadásul megromolhat németek viszonya saját, török kisebbségükkel. Amennyiben a törvény átmegy, azzal a német parlament elismeri a 20. század egyik legvéresebb népirtását, és valószínűleg remek kapcsolatot alakíthat ki Örményországgal.

Amennyiben a kormánykoalíció nem szavazza meg a saját a javaslatát, akkor gyakorlatilag hülyét csinálnak magukból, de nem sérül a Törökországgal való kapcsolatuk.

A német kormány nehéz helyzetbe hozta saját magát.

(Euractiv)