– emelte ki a szövetségi elnök a Mülheim an der Ruhrban működő Friedrich Wilhelm Vasmű 45 százalékban bevándorló-hátterű emberekből álló személyzete előtt mondott köszöntőjében.

Felidézte, hogy Németország éppen hatvan éve kötött megállapodást Törökországgal vendégmunkások fogadásáról. A vendégmunkások azért érkeztek, hogy segítsenek a gyorsan növekvő gazdaság építésében. Munkájuk nélkül „az országunkban tapasztalható jólét nagy része megmagyarázhatatlan lenne”.

Azonban ennél sokkal többet is tettek, „sokszínűbbé és nyitottabbá tették országunkat” – mondta Frank-Walter Steinmeier, aki felkereste a bochumi Türkiyenspor német–török labdarúgó-egyesületet, és megtekintette az esseni Ruhr-múzeumban Ergun Cagatay fotóművész Idevalósiak vagyunk (Wir sind von hier) című kiállítását, amely a Ruhr-vidéken élő török származású bevándorlókról szól.

A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi, 2019-es adatai szerint a németországi lakosság 36 százaléka, 21,2 millió ember számít bevándorló-hátterűnek. Ez 2,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 20,8 millióhoz képest.

A hivatal meghatározása szerint az a németországi lakos számít bevándorló-hátterűnek, akinek legalább az egyik szülője nem volt német állampolgár születésénél fogva.

A bevándorló-hátterű lakosság csaknem kétharmadát, 65 százalékát az Európa határain belülről érkezett emberek és leszármazottaik teszik ki.

Származási ország szerint a legnagyobb csoportot a törökök teszik ki, arányuk 13 százalék. A második helyen a Lengyelországból származók állnak, 11 százalékkal. A harmadik helyen az Oroszországból származók csoportja következik, 7 százalékos részaránnyal.