Az ausztrálok és amerikaiak okkal, joggal tartanak a térségbeli kínai befolyás növekedésétől. Az ázsiai nagyhatalom évek óta a szigetek legnagyobb kereskedelmi partnere, ám az együttműködés 2019-ben gyorsult fel igazán, amikor a csendes-óceáni ország szakított Tajvannal és hivatalos diplomáciai kapcsolatot létesített Pekinggel.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök szerint a kínai „előretolt helyőrség” létrehozása kormánya számára „vörös vonalnak” számít. Az egyezményt több környékbeli ország is bírálta, mert attól tartanak, hogy a régióban növekszik a katonai jelenlét. Kína szerint a két ország közötti megállapodás a társadalmi rendre, az élet- és vagyonvédelemre, valamint a természeti katasztrófák elhárítására terjed ki.

„Azt azért ne felejtsük, hogy Oroszország tankok bevetésével, az Ukrajna elleni háborúval próbálja a maga javára rendezni a helyzetet, Moszkva egyszerűen megtámadta a szomszédját!”
– nyilatkozta honlapunknak, Salát Gergely egyetemi tanár, Kína-szakértő.
„A Salamon-szigetek Ausztrália szomszédságában vannak, és afféle védelmi vonalat képeznek az Egyesült Államokkal szoros szövetségben lévő ország számára. Ráadásul múltja van az együttműködésüknek, az ausztrál hadihajók kiköthettek, rendőri erőket is állomásoztattak arra. Nyilván egyik nagyhatalom sem szereti, ha a levesébe köpnek.

Kína szabadon hajózhat ugyan a térségben, de egy hideg- vagy meleg háború esetén nem lenne szabad kijárása a Csendes-óceánra, hiszen Japán, Dél-Korea és Tajvan valamint a Fülöp-szigetek – bár velük most nem felhőtlen az amerikai viszony – ott van a közelében. Kína is ugrik, tiltakozik, amikor amerikai hajók úszkálnak a közelében, és nem hagyta szó nélkül, amikor Washington rakétavédelmi rendszert épített ki Dél-Koreában, ez a nagyhatalmi árnyékbokszolás részét képezik.”

Wang Wenbin kínai külügyi szóvivő április 25-én kifejtette, hogy a Kína és a Salamon-szigetek közötti biztonsági együttműködés megfelel a nemzetközi törvényeknek. A szóvivő feltette azt a költői kérdést, hogy az USA mikor zárja be a világ 80 országában és régiójában létrehozott 800 katonai bázisát. Kínának egyébként egyetlen külföldi bázisa van: az Afrika szarván lévő kis országban, Dzsibutiban.

Stratégiai jelentősége van Ausztrália számára a festői Salamon-szigetenek (MTI/EPA/Franck Robichon)