Friss, ropogós hír, hogy ezentúl már a hollandok is pénzt fognak kérni a migránsoktól. Pontosabban hozzájárulást várnak el a menedékkérőktől a költségeik fedezésére. A hírt még inkább erősíti, hogy egy brüsszeli hírportál a Politico holland jelentésre hivatkozva azt írta, hogy kormány az elmúlt 3 évben már körülbelül 500 ezer eurót be is szedett a bevándorlóktól. Szépen megindokolják azt is, hogy mikor kell csengetni a pénzt.

A helyi törvények értelmében a mendékkérőknek abban az esetben kell beszállni a költségekbe, ha egy személy vagyontágyainak értéke meghaladja az 5895 eurót vagy egy családé a 11 790 eurót.

Azonban nem minden értéket vesznek figyelembe. Például nem számít a mobiltelefon, a laptop és a jegygyűrű sem. A hollandok szerint ezzel egyébként nincsen semmi baj, ők ugyanis nem a többi országhoz hasonlóan járnak el. A holland menekültügyi államtitkár, Klaas Dijkhoff azt mondta:

A Politico beszámolója szerint az előbb említett 500 ezer eurós összeg nagy részét a munkavállaló migránsok fizették be. A dolgozó menekülteknek a fizetésük 75 százalékát kell befizetniük az államnak.

Még tavaly decemberben röppentek fel azok a hírek, miszerint Dánia pénzt kérne a bevándorlóktól. A dán sajtó, akkor kezdett el cikkezni az intézkedésről, amikor egy kormánypárti politikus elhagyta a pártját, ezzel tiltkozva a születő bevándorlási törvény ellen. Ugyanis a dán kormány arra készül, hogy az országba érkező menekültektől elvegye az értékeit, ezzel fedezve a kiadást, amit okoznak.

A hatalomnak ezzel egyébként az a célja, hogy csökkentse az országba érkező bevándorlók számát.

A dán kormányfő Lars Lokke Rasmussen egyébként még novemberben bejelentette, hogy szigorítani akarja az országa menekültpolitikáját. Akkor olyan lépésekről beszélt, mint a családegyesítések korlátozása, a tartózkodási engedély időtartamának lerövidítése, a menekülteknek járó segélyek csökkentése, valamint gondolkodás nélkül kitoloncolnák azokat, akiknek elutasították a mendékkérelmét.

Aztán január közepén Svájc is úgy döntött, hogy elég ebből. A svájciak is a dán példát követték, értéktárgyakat kezdtek lefoglalni, ezzel finanszírozva a menekültek ellátását. A bevándorlóknak az ezer svájci franknál - ami kb. 300 ezer forint – értékesebb vagyontárgyaikat kell beszolgáltatniuk. A svájci kormány annyira nem rejti véka alá az intézkedést, hogy szórólapok hívják fel rá a figyelmet. Az intézkedést a svájci migrációs hivatal azzal indokolta, hogy a svájci törvények kötelezik a migránsokat arra, hogy hozzájáruljanak a menedékkérelmük elbírálásának költségeihez.

Azok a bevándorlók, akik menedékjogot és munkavállalási engedélyt kapnak, tíz éven keresztül a jövedelmük 10 százalékát kötelesek befizetni az államnak, hogy törlesszék azt a 15 ezer frankot, amibe az ügyeik rendezése került a svájci államnak.

Január végén néhány német tartomány is úgy döntött, hogy követik a dán és a svájci modellt. A Bild című német lap beszámolója szerint két tartományban, Bajorországban és Baden-Württembergben érvényesítik azt a szövetségi szabályt, amely alapján megfoszthatják a bevándorlókat a vagyontárgyaiktól. Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter szavai alapján Bajorországban a hatóságok 750 eurós értékhatár felett minden készpénzt és értéktrágyat elvehetnek a migránsoktól. Ehhez képest Baden-Württembergben az értékhatár 350 euró.