Nekimentek Ferenc pápának - állítólag segítette az eretnekségek terjedését
2017.09.24. 09:50
Több száz éve nem történt olyan a katolikus egyház történetében, mint most szeptemberben. Hatvankét katolikus pap és tudós szerint ugyanis a katolikus egyházfő "eretnekségek terjedését" segítette elő, ezért úgynevezett "Hívő korrekciót" adtak ki.
A katolikus papok és hittudósok által aláírt és most nyilvánosságra hozott levélben az áll,
A levelet állítólag már augusztus 11-én átadták Ferenc pápának, de választ azóta sem kaptak a korrekció írói, akik ezért nyilvánosságra hozták a dokumentumot.
Az aláírók azt szeretnék elérni, hogy Ferenc pápa ítélje el azokat az eretnekségeket, melyeket "közvetlenül vagy közvetve" megerősített, és tanítsa a katolikus hitet annak teljességében.
Továbbá: nem adnak "semmilyen ítéletet" a pápa vétkességéről a levélben felsorolt hét eretnekség terjedésével kapcsolatban, mivel nem az ő feladatuk megítélni, hogy az eretnekség bűne elkövetésre került-e".
Végül a levél szerzői azt is hozzáteszik, hogy a korrekció semmilyen mértékben nem sérti meg a pápai tévedhetetlenség katolikus tanítását.
A katolikus egyházban korábban hatalmas vihart kavart Ferenc pápa Amoris Laetitia kezdetű apostoli buzdítása (A szeretet öröme - a szerk.), melyet a családról szóló vatikáni szinódust követően adott ki.
Az aláírók szerint a pápai dokumentumban rengeteg olyan bekezdés szerepel, melyek a "hét eretnek propozíció terjedését szolgálják".
Ezek közé tartozik például az, hogy Ferenc pápa nem volt hajlandó válaszolni a "dubiára".
A bíborosok hangsúlyozzák, hogy az apostoli buzdítás említett részei "tévelygést és zavart" keltettek a hívőkben, és a teológustudósok is eltérően magyarázzák őket. A kommentárjukban arra is kíváncsiak voltak, a Amoris Laetitia kifogásolt passzusai mennyire vannak összhangban az egyház erkölcsi tanításával, különösképpen II. János Pál 1993-ban írt Veritatis splendor (Az igazság ragyogása - a szerk.) kezdetű enciklikájával, amelyet a lengyel pápa az egyház erkölcsi tanításáról adott ki.
A mostani levelet ezek a bíborosok nem írták, illetve nem írhatták alá, mert például két bíboros idő közben elhunyt.
Azt is kifogásolják, hogy Ferenc pápa állítólag erővel avatkozott be a családszinóduson, hogy annak zárójelentésbe kerüljenek bele azok a felvetések, melyek nem kaptak elég támogatottságot a szinódusi atyáktól. Ezek közé tartoznak: az elvált és újraházasodott hívek áldoztathatóak legyenek, a lelkipásztoroknak pedig "pozitív aspektusait" kellene hangsúlyoznia az Egyház által súlyosan bűnös életformáknak, mint amilyen a polgári úton történt újraházasodás, vagy a házasság előtti együttélés.
A katolikus egyházfő korábban támogatta a bécsi bíboros érsek - a buzdításhoz fűzött értelmezését -, amely szerint a házasságtörésben élők részesülhetnek az Oltáriszentségben.
A levélírók kifogásolják azt is, hogy Ferenc pápa megerősítette a Buenos Aires-i régió püspökeinek azon nyilatkozatát, mely engedélyezte a házasságtörésben élők áldoztatását, egyenesen kijelentve, hogy a buzdításnak "nincs más értelmezése".
A katolikus egyházfő állítólag befolyásos pozíciókba emelt olyan embereket, akik nyilvánosan szembehelyezkednek az Egyház szentségekkel kapcsolatos tanításával.
Azt sem tartják helyes döntésnek a levélírók, hogy a pápa engedélyezte a római egyházmegye számára olyan instrukciók kiadását a saját fennhatósága alatt, amelyek bizonyos körülmények között engedélyezik a házasságtörésben élők áldoztatását.
Végül a Szentatya nem javíttatta ki a Szentszék hivatalos lapja, a L’Osservatore Romano-ban megjelent cikket a máltai püspököktől, amelyben az Amoris Laetitiához fűzött értelmezésükben engedélyt adnak az elvált és újraházasodott párok áldoztatására.